Sportesemények és választások eredményét jósolta meg sikeresen, és a rendőrségnek is segített eltűnt gyerekek megtalálásában Csodahölgy, vagyis Lady Wonder, a kivételes intelligenciával és sokak szerint látnoki képességekkel megáldott „paranormális ló”. Tényleg természetfeletti jelenségről, vagy csupán szerencsés véletlenekről lehetett szó?
Különleges módszerrel válaszolt a kérdésekre a csodakanca
Az 1924-ben Virginia államban született Lady Wondert kéthetes korában megvásárolta egy richmondi gazda, Clarence Fonda, aki ajándék gyanánt feleségének, Claudiának adta: Mrs. Fonda üvegből itatta tejjel az aprócska, barna színű kancacsemetét, és annyira megkedvelte, hogy elválaszthatatlan társakká váltak. Ahogy Lady Wonder cseperedett, Claudia egyre jobban elámult a ló kivételesen értelmes természetén, és már-már „látnoki” képességein: gyakran elég volt kedvenc lovára gondolnia, még ki se mondta a nevét, az máris ott termett mellette, a szomszéd gyerekek pedig bújócskát játszottak a kancával, mely minden alkalommal sikeresen megtalálta őket.
A fantasztikusnak vélt jelenségeket látva Mrs. Fonda különleges idomítási módszerrel próbálta még jobban fejleszteni kedvence képességeit: gyerekek írás-olvasás tanításához használt, betűkkel és számokkal ellátott fakockákat tett Csodahölgy elé, és arra ösztönözte a lovat, hogy az orrával bökjön rá egy-egy kockára. Csodák csodájára a „látnok” kanca gyakran értelmes szavakat rakott össze a kockákból, sőt, sokszor megjósolta segítségükkel a jövőt: egy alkalommal például Lady Wonder az E-N-G-I-N-E, vagyis „motor/gép” szó betűire bökött rá, pár másodperccel később pedig meglepetésre begördült a gazdaságba egy traktor.
Gazdája később egy különleges, nagyjából zongoraméretű, írógépre emlékeztető szerkezetet készíttetett Lady Wonder számára, melynek segítségével a kanca könnyebben kommunikálhatott a világgal: az orrával rábökött egy-egy billentyűre, és a gépezet fellibbentette az adott betűnek vagy számnak megfelelő kártyát. A csodaló híre gyorsan elterjedt a környéken, hamarosan pedig az egész országban, tömegestül érkeztek a farmra a kíváncsiak, akiktől a jó üzletet szimatoló Fonda egydolláros belépődíjat kért, cserébe feltehettek egy-egy kérdést Lady Wondernek.
Amerika minden tájáról érkeztek a kíváncsiak
Az üzlet gyorsan felvirágzott, és jelentős pénzt hozott a Fonda-gazdaságnak, Csodahölgy több évtizedes „karrierje” során több mint 150 ezer fizető látogató tett fel kérdést a lónak – és kapott gyakran kielégítő választ. Lady Wondert 28 alkalommal kérdezték egy baltimore-i lóverseny eredményéről, és minden esetben eltalálta a győztest, miként az 1927-es Gene Tunney és Jack Dempsey közötti, a nehézsúlyú ökölvívás világbajnoki címéért vívott mérkőzés győztesét is megjósolta; a sporteredmények mellett a tőzsdei árfolyamok ingadozását, földrengéseket és politikai eseményeket is sikeresen előre jelzett.
A varázskanca megjósolta Herbert Hoover és Franklin D. Roosevelt győzelmét az 1928-as, illetve 1932-es elnökválasztáson, egy szenátorjelölt pedig saját esélyeiről faggatta a négylábút. A Lady Wonder hihetetlen jósképességeiről szóló elbeszéléseket ugyanakkor erősen eltorzította a korabeli bulvársajtó és közbeszéd, melyek inkább csak a sikeres jóslatokról számoltak be, miközben a csodaló legalább ugyanannyi alkalommal tévedett, a legtöbb előrejelzése pedig erős belemagyarázáson alapult. Amíg például Hoover és Roosevelt győzelmét sikeresen előre látta, az 1948-as elnökválasztás eredményével alaposan befürdött a négylábú látnok: Harry Truman annak ellenére diadalmaskodott az urnáknál, hogy Lady Wonder a bukását jövendölte.
Valójában csak ügyes trükkről volt szó?
Több alkalommal próbálták lebuktatni a „látnoki” kancát, Joseph Banks Rhine pszichológus professzor például 500 különböző kérdést (például matematikai feladványokat) tett fel neki, és arra az eredményre jutott, hogy amikor Csodahölgy gazdája tudta a választ, a ló is sikeresen felelt, ellenkező esetben azonban mindketten besültek. Fonda azt rebesgette, kedvence talán telepatikus képességekkel rendelkezik, és az ő agyából olvassa ki a megoldást, Rhine ellenben arra gyanakodott, gazdája valamilyen apró mozdulattal, trükkel jelzi a ló számára, mit kell „felelnie”.
Egy másik alkalommal az ismert bűvész, Milbourne Christopher igyekezett lebuktatni Lady Wondert: álnéven, Mr. Banksként mutatkozott be Fondának, majd arra kérte a nő legendás csodalovát, betűzze ki a nevét. Az állat össze is rakta a B-A-N-K-S szót, azonban Christopher úgy vélte, ha valóban látnok lenne, tudná, hogy valójában nem így hívják; ezt követően egy papírlapra egy számot rajzolt, melyet a kancának ki kellett találnia. A lapon az egyes szám szerepelt, azonban a bűvész direkt úgy fordította a lapot, hogy Fonda kilencesnek lássa azt – nem történt nagy meglepetés, amikor Lady Wonder is a kilencessel ellátott billentyűre bökött. Christopher ugyanarra a megállapításra jutott, mint Rhine: valószínűleg a gazdája segít a Csodahölgynek a jóslásokban valamilyen titkos jelzéssel.
Kétszer is nyomra vezette a rendőrséget
Mindennek dacára olykor a rendőrség is Lady Wonder segítségét kérte: egy alkalommal egy Massachusetts államban eltűnt négyéves kisfiú holléte felől faggatták a csodalovat, az állat pedig sikeresen nyomra vezette a hatóságokat, akik egy kihalt kőbányában leltek rá a gyermek holttestére. 1952-ben az akkor már élemedett korban lévő látnokkanca véleményét két testvér ügyében kérték ki, akiknek Chicago agglomerációjából veszett nyoma: Csodahölgy jóslata ezúttal is helyesnek bizonyult, a gyerekek tetemét egy befagyott folyóból halászták ki. A szkeptikusabb hangok mindkét esetben felhívták a figyelmet a ló válaszainak homályos voltára és könnyű félreérthetőségére, illetve arra, hogy a nyomozók már mindkét helyszín átvizsgálását elkezdték korábban, Lady Wonder „megérzése” csak megerősítette őket feltevéseikben.
A fantasztikus kanca 1957-ben, 33 éves korában pusztult el szívroham következtében, tulajdonosa, Claudia Fonda két évvel később hunyt el. Máig viták tárgya, tényleg különleges látnoki erővel bírt-e Lady Wonder, vagy gazdája a bolondját járatta a világgal; mindenesetre árulkodó a tény, hogy Fonda kiválóan értett az állatok idomításához, egy Pudgy nevű törpespiccet például sikeresen megtanított zongorázni.
