A király halálát egyesek eutanáziának, míg mások gyilkosságnak tekintik: V. Györgyöt kokainnal és morfiummal segítették át a túlvilágra.
Fél évszázadon át alig néhányan tudták, milyen okból adott be V. Györgynek, III. Károly király dédapjának halála estéjén kétféle szert is orvosa: Bertrand Dawson, a doktor feljegyzései azonban rávilágítanak a szokatlan döntés hátterére.
Így hunyt el V. György
V. György egészsége jó ideje hanyatlott már, amikor 1936. január 20-án, hetvenévesen elhunyt. Problémáit a dohányzás okozta, azon az ominózus napon pedig egyértelművé vált, hogy a király haldoklik.
Az orvos így írt György halálának estéjéről feljegyzéseiben:
„11 óra táján nyilvánvalóvá vált, hogy bár a beteg ezt nem tudja, az utolsó szakasz még sok órán át tarthat, kevéssé illeszkedve ahhoz a méltósághoz és nyugalomhoz, amelyet oly gazdagon megérdemelt, és amely azt követelte, hogy ne így távozzon.
Órákon át csak a véget várni úgy, hogy az élet valójában már eltávozott, csak kimeríti a szemlélőket,
[és] annyira meggyötri őket, hogy már nem tudnak élni a gondolat, a közösség vagy az ima vigaszával sem. Elhatároztam tehát, hogy meghatározom a véget, és a kitágult nyaki vénába én magam fecskendeztem morphia gr. 3/4-et, és nem sokkal később kokain gr. 1-et… Körülbelül ¼ óra múlva – a légzés nyugodtabb, a megjelenés nyugodtabb – a fizikai küzdelem megszűnt.”
Halálának időzítése nem volt véletlen
Este tizenegykor tehát a király enyhülést adó és őt a túlvilágra átsegítő szereket kapott, az időzítés ugyanakkor közel sem volt véletlen. Angela Levin, a királyi család életét kutató szakértő arról beszélt az V. Györgyről mindössze három éve bemutatott dokumentumfilmben, hogy
a cél az volt, hogy a halálhír bekerülhessen a reggeli lapokba, különösen a The Timesba.
„A halál időpontját azért manipulálták így, hogy a Times címoldalára is kikerülhessen az. Ez volt a király kedvenc lapja.”
Dawson felhívta a király feleségét, Mária királynét, aki ekkor Londonban tartózkodott, és arra kérte, késleltesse a Times nyomdába kerülését. A megjelent cikk címe végül így szólt: „Békés vég éjfélkor”.
Az esti lapoktól tartottak
Dana Schwartz történész szerint azért is fontos volt, hogy a király este haljon meg, mert ha csak reggel következik be ez, akkor a kevésbé előkelőnek tartott esti lapok hozták volna ki elsőként a hírt.
„Eutanáziát hajtottak végre azért, hogy haláláról a méltóságteljes reggeli lapok tudósíthassanak, ne pedig a pikánsabb esti lapok”
– fogalmazott egy podcastben.
Tíz hónappal a király halála után mégis kegyességből végrehajtott eutanáziát említett az orvos a parlamentben.
„A haldoklást szelídebbé és békésebbé kell tenni, még akkor is, ha ez az élet hosszának megrövidítésével jár. Ez egyre inkább szokássá válik, és elfogadhatónak tekinthető” – fogalmazott. A lapok nem is említették a morfium szerepét – egyszerűen arról írtak, a király este szokásos állapotában tért nyugovóra, majd békésen elhunyt.
A király remélte, másodszülöttje lesz majd utódja
Minderre 1986-ban, a király halálának 50. évfordulóján derült csak fény: V. György halálát Kenneth Rose, György életrajzírója ekkor egyenesen gyilkosságnak nevezte.
Bár halálának módja 1936-ban nem derült ki, így megrázni sem tudta a briteket, a következő évek viharosra sikeredtek a monarchia életében. VIII. Eduárd került a trónra, akiről saját apja még életében úgy nyilatkozott, egy év alatt tönkre fogja magát tenni. V. György abban reménykedett, hogy másodszülöttje, a későbbi VI. György és az ő legidősebb lánya, az általa csak Lilibetként emlegetett későbbi II. Erzsébet vehetik majd át a trónt. Ez így is történt, miután Eduárd lemondott arról Wallis Simpsonért.
VI. György nem volt hosszan király: 1952-ben váratlanul hunyt el, így léphetett trónra a több mint hetven éven át országát vezető, 2022 szeptemberében elhunyt II. Erzsébet.
