A híresség, aki karrierje kezdetét és végét is a szép lábainak köszönhette

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Marlene Dietrichre sokan úgy tekintettek, mint kora szexszimbólumára, a filmek és a sanzon nagyasszonyára. Pedig ő sokkal több volt, mint egy csinos arc, egy szép női test és két gyönyörű láb. Önkifejezése és imázsépítése példaértékű volt. A német származású színésznő már egy évszázaddal ezelőtt azt üzente kritikusainak és rajongónak egyaránt: nem érdekli, mit mondanak és gondolnak róla az emberek. Tisztában volt önmagával, és mindig elég erős is ahhoz, hogy az lehessen, és az maradhasson, aki lenni akart.

A berlini születésű színésznőnek az 1930-as évek elején Németországban forgatott és bemutatott A kék angyal című film, és abban is Lola, az életunt bárénekesnő szerepében megvillantott, gyönyörű, kecses lábai hozták meg a sikert.

Dietrich lábai milliót értek

Dietrich lábai a filmet követően olyan híresek lettek, hogy a stúdiója biztosítást is kötött rájuk. A színésznő lábairól készült leghíresebb fotót, amely bejárta a világot, Milton Greene készítette 1952-ben. A képen a színésznőből szinte csak a lábai látszanak, ahogy egy puffon ül, és arcát szőke haja függönyként takarja, miközben hosszú, formás, keresztbe tett és rendkívül exponált lábaira hajol.
Ezt követően még rengeteg fotó megörökítette Dietrich egymillió dollárra biztosított lábát.

A kék angyal című filmben villantotta meg lábait először Marlene Dietrich
Fotó: John Springer Collection / Getty Images Hungary

Amerika hozta meg az igazi sikert

A viharos siker után nem sokkal Amerikába utazott, ahol színésznőként és énekesnőként is megalapozta karrierjét. Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Alfred Hitchcock, Ernst Lubitsch, Orson Welles és Billy Wilder. Az amerikai állampolgárságot 1939-ben vette fel.

Az amerikai katonák rajongtak Dietrichért
Fotó: Hulton Deutsch / Getty Images Hungary

Mire kitör a második világháború, Dietrich már hatalmas sztár Amerikában. Erről árulkodik egy másik róla készült fotó is, amely az amerikai csapatok szórakoztatása közben készült, amikor a színésznő a katonák gyűrűjében áll, mindeközben testére feszülő flitteres ruhája sellővé varázsolja. A kép azt üzeni: Dietrich elemében volt, hiszen lételeme volt a flörtölés.

Ahogyan érzéseit, úgy politikai nézeteit sem rejtette véka alá. Kiállása a hitleri náci ideológia ellen nemzetközi téren sok elismerést szerzett.

Dietrich is tenni akart valamit a hitleri rezsim elleni harcban. Ezért tartott énekesnőként előadásokat az amerikai katonáknak, a lehető legközelebb a frontvonalhoz.
Németországba az első amerikai csapatokkal csak a második világháború végén tért vissza, ekkor találkozhatott újra édesanyjával és nővérével.

A nő, aki férfiruhába öltözött

Marlene Dietrichből A kék angyal rendezője, aki a pletykák szerint már a film forgatása előtt is a színésznő szeretője volt, Josef von Sternberg faragott sztárt: szemöldökét cérnavékonyra szedette, majd ceruzával kihúzatta, és a fények játékának köszönhetően femme fatale-lá világította. A filmrendező tudta, hogyan kell átalakítani egy fiatal nőt, akinek nemcsak gyönyörű szemei vannak, de van néhány hibája is, például nem a legtökéletesebb az orra. Ám ügyes megvilágítással és arca jobb profiljának hangsúlyozásával Dietrich mágnesként vonzotta magára a tekinteteket. A sztár ezeket a trükköket élete végéig alkalmazta. 

Dietrich volt az első színésznő, aki férfiruhába öltözött
Fotó: Eugene Robert Richee / Getty Images Hungary

A fényben fürdő és tökéletesre sminkelt Dietrich az istennő- és a szexszimbólumszerep mellett az 1920-as és ’30-as években férfiruhába öltözött, és gyakran viselt nyakkendőt, cilindert és szmokingot. Ő volt az első nő, aki a nagyközönség előtt mindkét nem ruháját magára öltötte. Nyilván ezzel az androgün képpel először megdöbbenést keltett, ám ezzel együtt Dietrich ízlésessé is tette mindazt, ami az 1930-as évek konzervatív amerikai közönségétől távol állt. 

Szeretők garmadája vette körül

Marlene Dietrich nemcsak tehetségével, lábaival és megjelenésével, hanem szerelmi életével is felhívta magára a figyelmet. Szintén úttörőnek számított a szakmájában azzal, hogy a színpadon és a filmvásznon nemcsak férfiakat, hanem nőket is csókolt.

Rajongtak érte a férfiak, még begipszelt lábukra is autogramot kértek
Fotó: Interim Archives / Getty Images Hungary

Életét tanulmányozva az embernek az a benyomása, hogy alig volt olyan a környezetében, akivel ne lett volna viszonya. Sokakat szeretett, és őt is sokan szinte azonnal megszerették. A színésznőnek számtalan viszonya és erotikus találkozása volt sokféle férfival és nővel.

Emlékirataiból kiderül, megesett, hogy egy napjába három szerető is belefért.

Sok romantikus kapcsolata ellenére Dietrich azt állította, hogy Jean Gabin francia színész volt a legnagyobb szerelme.

Az utókor már kutatja, hogy vajon mi zajlott valójában Marlene Dietrich lelkének mélyén. Vannak, akik azt vallják, hogy Dietrich „egy 16 éves romantikus éretlenségével” és „gyógyíthatatlanul romantikus lélekkel” rendelkezett, éppen ezért volt szüksége arra, hogy partnereitől folyamatos visszaigazolást nyerjen. 

Marlene mindenhol szeretetet és elismerést keresett, még az ágyban is.

Mindennek ellenére utolsó éveiben mégis egyedül és elszigetelten élt párizsi lakásában; ugyanabban a lakásban, amelyben végül meghalt. Élete végén ágyhoz kötve töltötte napjait újságot és könyvet olvasva, miután pályafutásának 1975-ben egy combnyaktörés vetett végett. Ezt követően többé már nem állt színpadra, és a közönség előtt sem mutatkozott, mert azt akarta, hogy a rajongói fiatalkori arcát őrizzék meg emlékeikben. Marlene Dietrich 1992. május 6-án, 90 évesen halt meg Párizsban, végakaratának megfelelően Berlinben temették el.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.