Szúnyogok és műanyag székek: a retró kertmozik hangulata ma is megmelengeti a szívünket

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy izgalmas film, fülledt hőség, békakuruttyolás, szúnyogcsípések és fészkelődés a retró műanyag székeken. Nyári estéken miért választjuk ma is szívesen a kertmozit a légkondicionált multiplexek vagy az otthoni kanapé helyett?

Budapesten az első kertmozik a húszas évek elején, a mozgókép és a filmszínházak megjelenését követően nyíltak meg. Létrejöttükben praktikus szempontok is szerepet játszottak: az első világháború utáni spanyolnáthajárvány terjedését azzal is igyekeztek korlátozni, hogy a mozikban csak minden második sorba lehetett jegyet venni. Mire lecsengett a járvány, a mozitulajdonosok gyakorlatilag a csőd szélén álltak. Akkoriban a mozik, csakúgy, mint a színházak, a nyári időszakban zárva tartottak, de a számos mozit üzemeltető Révész Artúrban felmerült az ötlet, hogy nyaranta is tartsanak vetítéseket, mégpedig szabadtéren.

Saját zenekar kísérte a némafilmeket

Az első budapesti kertmozi a Városligeti fasor és az Aréna út (a mai Dózsa György út) sarkán nyílt meg. Az első vetítésre 1920. április 24-én került sor: Harakiri címmel a Pillangókisasszony filmváltozatát játszották. Az 1800 személy befogadására alkalmas létesítmény eleinte némafilmeket játszott, amelyeket saját tízfős zenekar kísért. A szabad ég alatt tartott vetítések hamarosan népszerűek lettek a fővárosi közönség körében; a kényelmesen kialakított páholyokban a dohányzást is engedélyezték, és színvonalas büfét üzemeltettek. Hamarosan újabb kertmozik nyíltak a fővárosban: a Városligeti tó partján, az Astoria Szállóval szemben, a régi Nemzeti Színház helyén; továbbá a Margitszigeten és a Bem rakparton.

A Tó mozi 1957-ben
Fotó: Fortepan / Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely

A csillagos ég alatt

Az ötvenes években nemcsak a belvárosban, hanem a főleg munkások lakta külső kerületekben is épültek kertmozik: például Angyalföldön a Vasaskert, Kőbányán a Csajkovszkij, Kispesten a Rózsavölgyi. Ekkoriban sok volt a beépítetlen telek Budapesten, a kertmozi olcsó beruházásnak és kedvelt szórakozásnak számított. A szórakozni vágyó fiatalok nyaranta a fülledt termek helyett szívesebben nézték a filmeket szabadtéren, nem is beszélve arról, hogy filmnézés közben, a csillagos ég alatt könnyen elcsattanhatott néhány csók, és hazasétálhattak szívük választottjával a nyári estében.

Párnát a párnás nénitől

A nyolcvanas évekre három működő kertmozi maradt Budapesten. A legnépszerűbb és a legnagyobb a maga 3000 székével és gigantikus vetítővásznával a Sziget volt a Margitszigeten; a Csepel premier előtti filmeket játszott, a Budait pedig lakóházak fogtak közre, így ha sokáig tartott a film, a végén a gépésznek lejjebb kellett vennie a hangot.

A lakók viszont akár az ablakból vagy pokrócba csavarodva az erkélyről is megtekinthették a filmet. 

Idővel kiegészítő szolgáltatások is megjelentek: például a párnás nénitől párnát lehetett bérelni, hogy a műanyag székeken kényelmesebb legyen az ücsörgés. Akik nem tudtak bejutni, vagy túl drága volt számukra a belépőjegy, megesett, hogy a környező fákra felmászva nézték meg az előadást. A kópiák és a hangfalak recsegtek-ropogtak, a fény nemcsak a szúnyogokat, hanem nagyobb bogarakat is odavonzott. Mindez azonban hozzátartozott a kertmozi hangulatához, csakúgy, mint a vetítőgép előtt röpködő (és így a vásznon is látható) bogarak látványa. Ha esett az eső, az előadás megszakadt, és ha becsületes volt az üzemeltető, visszaadta a jegy árát.

A kétezres évek elejére eltűntek

A nyolcvanas években, nyugati mintára, megjelentek az autósmozik; a rendszerváltás után azonban ezek is és a kertmozik is lassan eltűntek. 1999-ben még húsz autósmozi és huszonkét kertmozi volt vidéken, a kétezres évek közepére-végére gyakorlatilag alig maradt mutatóba néhány. Ekkor a közönség inkább a légkondicionált multiplexekbe vágyott, bár időről időre történtek próbálkozások: a Millenáris Parkban, a Zöld Pardonban vagy más, fiatalok által látogatott szórakozóhelyeken próbálták feléleszteni a retró kertmozizás élményét.

A balatonlellei kertmozi 1975-ben
Fotó: Fortepan / Balázs Lajos

PikNik és ingyenes vetítések

Ma úgy tűnik, ismét vonzó lett a közönség számára a kertmozi hangulata. A Budapest Gardenben, a Margitszigeti Gasztrosétányon és az Erzsébet téren belépődíj fizetése nélkül is kipróbálhatjuk az élményt. A Városmajori Színpadon közkedvelt zenészek és színészek kedvenc filmjeit tekinthetjük meg, de akár premier előtti vetítést is választhatunk. A PikNik szabadtéri mozit pedig minden hétvégén másutt találhatjuk meg – ez valójában nem is kertmozi, hanem egész délutános élmény: akár több filmet is vetítenek egymás után, a vetítések között különböző attrakciók szórakoztatják az összegyűlt vendégeket, akik piknikkosárral és pokróccal érkeznek az egész délutános programra.

A Balatonnál is kertmozizhatunk

A Balaton környékén szintén csábító lehetőség a kertmozizás. A balatoni kertmozik fénykorukban, a hetvenes-nyolcvanas években esténként két filmet is vetítettek, de még így is előfordult, hogy hoppon maradtak, akik nem vásárolták meg jó előre a belépőt. Ma is jó néhány kertmozi működik a tó körül: például Révfülöpön, Fövenyesen, Balatonakaliban és Csopakon a tó északi partján, Zamárdiban, Balatonlellén és Balatonvilágoson pedig a déli parton nyaralók élhetik át a kertmozi semmihez sem fogható hangulatát.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.