Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Kellemetlen események sorozata, családi halmozódás, esetleg rossz életmód. Ilyen tippek érkeznek a leggyakrabban arra, hogy vajon mi okozhatja a depressziós tüneteket. De vajon mi az igazság, mire jutott a tudomány a kérdésben?
Amikor olyan hangulatzavarokról van szó, mint a depresszió, a „miért” régóta izgalomban tartja a szakértőket. Miért hajlamosak egyesek a depresszióra és a szorongásra – ami legyengíthet –, míg mások hasonló helyzetekben sokkal ellenállóbb mentális egészséget tapasztalnak? Bár a legtöbben talán arra gondolnak, az érintettekkel egyszerűen több olyan dolog történik, ami okként felmerülhet, a valóság azonban egészen más.
Egy új tanulmány egy olyan fizikai tulajdonságra mutatott rá, amely érdekes lehetőséget adott a depresszió potenciális okának feltárására. A Nature Genetics folyóiratban nemrégiben megjelent cikkben a kutatók egy 16 éves, közel 6000 finn ember bevonásával végzett vizsgálat egészségügyi adatait elemezték, beleértve a genetikájukra, a bélmikrobiótájukra, az étrendjükre és az életmódjukra vonatkozó információkat is.
A tudósok azt vizsgálták, hogy bizonyos gének összefüggésbe hozhatók-e egyes bélmikrobák magas szintjével és 46 egyéb, gyakori betegséggel. Úgy találták, hogy két bélbaktérium, a Morganella és a Klebsiella összefüggésbe hozható a depresszióval, és az előbbinek ok-okozati összefüggése lehet. A vizsgálatban részt vevő 181 embernél, akiknél később depresszió alakult ki, szignifikánsan magasabb volt a Morganella szintje.
A kutatások alátámasztják a tanulmány eredményeit
Korábbi tanulmányok szintén összefüggést találtak a bélrendszer egészsége és a depresszió között, valamint a Morganella potenciális szerepét is igazolták. Egy 2008-as tanulmányban a gyulladás depresszióra gyakorolt hatását vizsgáló kutatók úgy találták, hogy a depressziós emberek immunrendszere erősebben reagál a Morganella és hasonló bélbaktériumok által termelt vegyszerekre.
A tudósok szerint ugyanakkor további tanulmányokra van szükség a kérdésben, hiszen a bélbaktériumokkal és azok mentális egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatások területe viszonylag fiatal.
Van megoldás, és egészen egyszerűnek tűnik
Vannak olyan dolgok, amelyeket addig is megtehetsz a bélrendszer jó egészségének megőrzése érdekében, hiszen ezek mind hozzájárulhatnak általános egészségi állapotodhoz, beleértve a hangulatodat is.
A gyomor-bél traktus több billió baktériumot tartalmaz, amelyek a szakértők szerint többféle egészségügyi hatásokkal járhatnak. Különösen nagy hatással lehetnek az enterális idegrendszerre (ENS), egy olyan idegrendszerre, amely a bélfalban rejtőzik. Az ENS szorongást és depressziót okozhat a gyomor-bél rendszeri rendellenességekben, például az irritábilisbél-szindrómában (IBS) szenvedő betegeknél, valamint olyan fizikai bélproblémákat, mint a székrekedés, hasmenés, puffadás és gyomorpanaszok.
„A kutatók és orvosok évtizedekig úgy gondolták, hogy a szorongás és a depresszió hozzájárult ezekhez a problémákhoz. Tanulmányaink és mások azonban azt mutatják, hogy ez fordítva is lehet”
– hívja fel a figyelmet Jay Pasricha, a Johns Hopkins Neurogasztroenterológiai Központ igazgatója. A kutatók bél-agy kapcsolatnak nevezik: a gyomor-bél traktus irritációja olyan jeleket küldhet a központi idegrendszernek (CNS), amelyek hangulati változásokat okoznak.
A gasztrointesztinális traktusban a baktériumok egészséges egyensúlyának megőrzése érdekében a szakértők azt javasolják, hogy étkezzünk egészségesen (különösen olyan fogásokat együnk, amelyek magas rosttartalmúak), aludjunk eleget (éjszaka hét-kilenc órát), és végezzünk rendszeres testmozgást (legalább heti 150 percet). Mindezzel – még ha nem is helyettesíthetjük a kezelést – sokat tehetünk a depressziós tünetek megjelenése ellen.
