Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csak a nevük más, de mind a „bulizzunk egyet, mert már unom a telet” életérzésből fakad, vagy vannak komolyabb különbségek is? Mit vegyek fel, ha farsangi mulatságra, egy elegáns bálra, vagy ha karneválozni készülök?
Tisztázzuk, melyik mi
Farsang: vízkereszttől húshagyó kedd éjfélig, azaz praktikusan hamvazószerdáig tartó időszak, közérthetőbben, január 6-tól addig a napig, amelyik 40 nappal van húsvét előtt. Ez ugyanis a húst is elhagyó, önmegtartóztató nagyböjti időszak kezdete.
Addig viszont a farsangi időszak a hangos mulatozások, vigasságok ünnepe, melynek végével, a karneváli időszakkal, a téltől is búcsúzuk.
Karnevál: magyarul hagyományosan a farsangfarka, vagyis a farsangi időszak utolsó vasárnapjától, farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó 3 napos finise a nagy bulizásoknak, és közben vidám búcsúztatója a zord télnek. Világszerte rendeznek ilyenkor ünnepségeket, felvonulásokat, jelmezes forgatagokat.
Természetesen a velencei és a riói karnevál a leghíresebb, de azért a magunk mohácsi busójárásáról se feledkezzünk meg.
Bál: a zenés társasági táncmulatságok XIV. Lajos (1643–1715) korában terjedtek el igazán, pedig az első bált már 1385-ben, VI. Károly és Bajor Izabella esküvőjén megtartották. Nálunk a bécsi udvar vezette be a XVIII. század közepén a bálozást, és annyira rákaptak az emberek, hogy 1800-ban már 800 bálterem állt az elegáns ruhákban táncolni és társasági éltet élni vágyók rendelkezésére csak Budán és Pesten.
A főúri paloták elitnek szóló báljai a férjfogásra is jó alkalmat kínálták, de legalábbis a kisasszonyok társasági életbe való bevezetésére. Ugyanakkor bálokat, azaz táncos mulatságokat minden társadalmi osztály rendezett a maga szórakoztatására.
Stílus és öltözködés szempontjából tehát nem sok hasonlóság van farsang, karnevál és bál között.
Dress code farsangra
A farsangi jelmezek ma inkább viccesek, a mesefiguráktól a híres vagy hírhedt politikusok arcképeit mintázó álarcokon át a profi álöltözetekig minden megtalálható a farsangi ünnepségeken. A vidámságot és jó hangulatot csak emelik a megnevettető szóviccre épülő, de idő- és anyagigényükben igencsak mérsékelt jelmezek, mint például: csavarhúzó, dugóhúzó, ami a derékra erősített hosszú kötél végén húzott csavar vagy dugó vonszolásával már meg is van oldva.
Az óvodai farsangokon a lelkes szülők által mikrós dobozból eszkábált robotjelmez, a lufikból szőlőfürt vagy fehér lepedőből tükörtojás sziporkázó jelmezei is tökéletesen beleférnek a farsangi hangulatba.
Dress code karneválra
A riói karnevál öltözékeivel nem veheti úgysem fel a versenyt még az a szerencsés látogató sem, aki a helyszínen tomboló mintegy 300 000 fős turistatömeg között élvezheti végig a résztvevők szambaversenyét vagy felvonulását.
A velencei karnevál jelmezeit már megkísérelhetjük lekoppintani, de ha valóban fel akarjuk venni a versenyt a pompázatos eredeti álruhákkal, akkor „fel kell kötni a gatyát, és meg kell húzni a nadrágszíjat is”. Nem lesz se könnyű dolgunk, se olcsón nem ússzuk majd meg.
A szóbeszéd szerint a szomszédos temetőszigetről térnek vissza az elhunyt nemesek a karnevál idejére,
erre vezethető vissza, hogy az álarcok fehér színűek és komoly ábrázatúak, végül is hiába bulizni jönnek át egy időre, utána menniük kell vissza, így nem csoda, hogy nem vidám az arckifejezésük. A legtipikusabb és legegyszerűbb imitáció a nemesi ruhát sematizáló fekete selyem pelerin, fekete kalappal, amit fehér toll díszít, és hozzá egy fehér maszk.
Az 1630-as, Velencében is pusztító pestisjárvány hozta divatba azokat az álarcokat, amelyek hosszú csőrszerű orrkiképzésükkel ma is a karneváli jelmezek egyik legjellegzetesebbjei. A szájhagyomány szerint a pestisdoktorok a hosszú csőrbe gyógyfüveket tudtak tömködni, amitől a betegség elkerülését remélték.
A karnevál alatt sok minden megengedett volt, ami máskor nem, vagy ha nem is volt megengedve, az álarc mögött sokkal kevésbé érdekelt bárkit is, hogy meg van-e engedve.
A nagy arányú huncutkodások és súlyosabb visszaélések megfékezésére több törvényt is hoztak.
Elképzelhetjük, milyen előzmények állhattak azoknak a szabályozásoknak a hátterében, amelyek közül az 1467-es megtiltotta, hogy a férfiak nőknek öltözzenek, és apácazárdába léphessenek, vagy az 1502-ből származó, mely az álarc és fegyver együttes viselését tiltotta. Mindenesetre, ha eltörölték volna az álarc használatát, akkor például Ferenc József császár sem tudott volna titokban részt venni 1869-ben az az évi karneválon. Egy szó, mint száz, karneválra kell álarc, bár ha ma turistaként készülünk a velencei karneválra, amellett leginkább kényelmes cipő, meleg kabát és jól záró, eldugható pénztárca képezik a dress code legfontosabb elemeit.
Dress code bálra
A báli szezon már komplikáltabb, elsősorban a hosszú estélyi ruhák viselete elvárt, hiszen a bál elegáns patinájához, emelkedett hangulatához és luxus helyszínéhez ez illik.
A textíliák közül a selyem, a csipke, a brokát, a tüll, a bársony jól tükrözhetik egy hosszú A vonalú ruhával, gyöngy- vagy strasszberakással, esetleg kivillanó vállakkal és hosszú szárú selyemkesztyűvel a bál régi pompáját.
A dekoltált, sokszor váll nélküli, míder vagy fűző felsőrésszel ellátott ruha lehetőséget ad egy drága nyakék vagy függő felvonultatására. Itt ne a hétköznapi mércével mérjük az ékszerek mennyiségét a viseleten, kicsit több ízléses glamour fér bele, mint amire azt gondolnánk, hogy lassan túlzás. A kis táska a kézben, még ha a mobilunk se fér bele, akkor is nélkülözhetetlen kellék, és megoldja azt is, hová tegyük a kezünket a farmerünk zsebe helyett.
A klasszikus bálokon általában nem, de sok más alkalomra jó megoldás lehet a mindig elegáns kisfekete is.
