Kedvenceink a héten: Lúdas Matyi még sosem volt ilyen aktuális

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy aktuálissá vált hangjáték. Egy orosz filmklasszikus. És egy Kosztolányi-regény. Sorozatunkban arról mesélünk, hogy milyen hétköznapi apróságok tettek minket boldoggá ezen a héten.

Ezen a héten ismét egymásra hangolódtunk a szerkesztőségben, olyan klasszikusokkal kapcsolódtunk ki, mint a Lúdas Matyi hangjáték, a Moszkva nem hisz a könnyeknek című film és Kosztolányi Dezső Nerója. 

Hangjáték 1984-ből, ami sosem volt ilyen aktuális

Fenyvesi Zsófi

A Lúdas Matyi rádiójáték pont egyidős velem. Mégsem ezért szeretem, hanem azért, mert gyerekkoromban ez volt az egyik legjobb mese, amit kazettáról hallgathattunk. Akkor még nem tudtam, micsoda nagyságok hangját hallom: az anyát Törőcsik Mari, a pösze libát Benedek Miklós, Döbrögit Kállai Ferenc, az ispánt Garas Dezső, a gyógykovácsot Csákányi László játszotta. Ma is beleborzongok. 

A rádiójáték mégsem ezért lett nagy kedvencem, hanem a humora miatt. Nem szabad azt a szót használnom, hogy elképesztő, de ez igenis az. Szakad a röhögéstől felnőtt és gyerek. Még akkor is, ha az embereket szegénységbe taszító, dölyfös Döbrögit és talpnyalóit látva alaposan elgondolkodunk azon, mennyire nem változott szinte semmi az elmúlt 37 évben. A képmutatás, az igazságtalanság, az ellenállók eltiprása, a magasra törő, folyton ledőlő tornyok építése mind ismerősek. Cserébe ott van nekünk Lúdas Matyi, aki látva és szó szerint a bőrén érezve mindezt azt mondja, hogy nem áll be a sorba. Lehet, hogy ehhez külföldre kell mennie, világot látnia, szenvednie és tanulnia, de aztán – hűséges libájával az oldalán – hazajön, és háromszor veri vissza a botütéseket. 

Moszkva nem hisz a könnyeknek

Rudolf Dániel

A három hete koronavírusban elhunyt Vlagyimir Menysovra emlékezve vettem elő az azeri születésű orosz színész-rendező méltán legnépszerűbb művét, mellyel 1981-ben Szergej Bondarcsuk (Háború és béke) és az „ideiglenesen átigazolt” Kuroszava Akira (Derszu Uzala) nyomába lépve harmadik Oscar-díjához juttatta a Szovjetuniót a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. A Moszkva nem hisz a könnyeknek – a cím egy orosz szólásra utal, melynek jelentése „ha problémád van, oldd meg, a sírással nem mész semmire” – minden idők második legnézettebb szovjet alkotásának számít (eredeti bemutatásakor 84,4 millióan váltottak rá jegyet), és a legenda szerint Ronald Reagan amerikai elnök is gyakran megnézte, hogy segítségével jobban megérthesse az orosz néplelket.

A hagyományos melodrámai fordulatokkal operáló, két évtizedet átölelő cselekmény három, vidékről a fővárosba került fiatal nő sorsát követi nyomon, akik az ’50-es évek végén szobatársként egy munkásszállóban ismerkednek meg egymással. A vegyészdiplomáról álmodozó Katyerina (Vera Alentova) összeismerkedik egy fiatal tévéoperatőrrel, aki teherbe ejti, de a gyerekkel járó kötelezettségeket nem vállalja: a nő végül egyedülálló anyaként szerzi meg a doktori fokozatot és hosszú, eltökélt munkával egy ruhagyár igazgatói posztjáig viszi. A nős férfiakkal folytatott alkalmi kapcsolatokba belefáradt Katyerina hosszú idő után végre megtalálja a szerelmet: választottja (a mindig zseniális Alekszej Batalov) azonban derogálónak tartja, ha egy nő többet keres egy férfinál, ezért eltitkolja előle vállalatigazgatói munkáját.

Moszkva nem hisz a könnyeknek – Vera Alentova és Alekszej Batalov.
Fotó: Filmaffinity.com

A sikert és pénzt hajszoló, „jó partira” vágyó Ljudmilla (Irina Muravjova) egy fiatal jégkorongsztárral (Oleg Tabakov) házasodik meg, a férfi azonban idővel lecsúszott alkoholistává válik. Szakításuk után a nő egy vegytisztítóban köt ki, ahol negyvenévesen az ügyfelek között próbál férjet szerezni. Egyedül a vidékre házasodó Antonyina (Raisza Rjazanova) találja meg a boldogságot, de ő is csak a hagyományos feleség-anya szerepkörben képes kiteljesedni.

A minden ízében jellegzetesen orosz film kiválóan fűzi egybe a különböző életutakat, úgy mesél – a külföldi közönség számára is átélhetően – a szovjet társadalom és a moszkvai hétköznapi emberek „elmúlt húsz évéről”, hogy közben ma is érvényes problémákat, kérdéseket boncolgat, például a nők társadalomban betöltött helyzetére, szereplehetőségeire vonatkozóan. A karakterek mindnyájan jól eltaláltak, komplexek, a színészek kiválóan keltik őket életre, a rendező pedig remek stílusérzékkel, minden fennhéjázás és trükk nélkül képes megragadni a történet(ek)ben rejlő emberi mélységeket. Hiába a cselekmény egyszerűsége és a „sokszor láttunk már hasonlót” érzés, ami a nézőt olykor elfogja, Menysov filmje beránt minket magába, és két és fél órán keresztül nem ereszt el. Sőt, még tovább tart önként vállalt „fogságunk”, a filmből áradó édesbús hangulat ugyanis még jóval a végefőcím után is velünk maradt.

A film bárki számára ingyen megtekinthető – magyar felirattal is – a gyártó Moszfilm hivatalos YouTube-csatornáján: itt és itt.

Nero, a véres költő

Fejes Réka

„Seneca erőlködve beszélt, de határozottan:

– Nem olyan, ahogy képzeltem – mondta. – Más. Egészen más.

– Milyen? – kérdezte ismét mind a két tanítvány, egyszerre.

Seneca csuklott és vergődött jobbra-balra. A fürdővíz vérvörösen lüktetett.

Erre a centurio gyengéden elvezette Paulinát. Az egyik lictor a halálraítéltet két karjánál fogva, a magas székről, nem durván, beledöntötte a forró vízbe. A költő még egyet sóhajtott és teste elmerült.

Utolsó sóhajából légbuborék lett.

Az sokáig ott táncolt a víz színén. Aztán szétpattant.

Seneca nem volt többé.”

Kosztolányi regényén még napokkal azután sem tudtam túltenni magam, hogy az e-book-olvasómra rákattintottam a mágneszáras fedelét és új könyvbe kezdtem. Főleg Seneca halála viselt meg. Aki ismeri Kosztolányi tágabb munkásságát, tudja, hogy egész életében foglalkoztatta a halál gondolata, szinte minden művét áthatja az elmúlás, de egyik sem néz vele szembe olyan őszintén, mint ahogyan a Nero, a véres költő teszi. Elvégre itt van nekünk egy tébolyult császár, aki halomra öli alattvalóit, és bátyját, édesanyját sem kíméli. 

A könyv egyrészt azért zseniális, mert Kosztolányi mesterien kitölti azokat a réseket, amiket a történetírás hagyott ránk Nero jelleméről: hogy hogyan válhatott egy túl korán hatalomra kerülő kisfiúból kegyelmet nem ismerő ámokfutó, vagy hogy hogy volt képes az uralkodó hidegvérrel lemészároltatni a szeretteit? Olyan hitelt érdemlően válaszolja meg ezeket a kérdéseket saját fantáziájából merítve, hogy elhisszük: valóban nem történhetett másként. 

A másik, amiért szerintem ez egy bámulatos regény, és amiért Kosztolányi maga is nagyszerű író, hogy képes észrevétlenül elrejteni önmagát egy olyan karakter mögött, akit távolról sem nevezhetünk szimpatikus figurának: és nemcsak akkor, amikor Esti Kornélhoz vagy éppen önmagához hasonlóan aprópénzt szór a járókelők lába nyomába, és figyeli a reakciójukat, hanem akkor is, amikor rácsodálkozik az előtte heverő holttestek élettelenségére, és közben kimondatlanul egyre csak azt kutatja, hogy mi a halál.

Seneca kivégzése rávilágít arra, hogy akárhogy vizsgáljuk erről az oldalról az elmúlást, sosem fejthetjük meg. Csak a túloldalon kaphatunk választ, ahonnan már nem beszélhetünk róla senkinek. 

Ha kíváncsi vagy, mik voltak múlt heti kedvenceink, olvasd el ezt a cikkünket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Fejes Réka
Fejes Réka
Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

A Gulag titkos börtönnyelve ma is él: kiberbűnözők használják

A titkos nyelvek évszázadok óta segítik a különböző közösségeket abban, hogy kívülállók ne értsék meg a beszélgetéseiket. Oroszországban azonban létezik egy kifejezetten érdekes nyelvi rendszer, amely a bűnözői világból indult, majd a Gulag táborokon keresztül milliókhoz jutott el – és ma is él egy bizonyos formában.

Offline

Elfogyott a vászna, azbesztcement lapokra festett zománcfestékkel – ma milliókat érnek Picasso remekművei

A második világháború utáni hiánygazdaságban nem volt könnyű művésznek lenni: Pablo Picassónak sem spanyol vászon, sem drága olajfesték nem jutott, amikor 1946-ban berendezte műtermét a dél-franciaországi Antibes kastélyában. A zseniális alkotó azonban nem jött zavarba: olcsó háztartási zománcfestékkel, valamint építkezésekről maradt azbesztcement lapokra skiccelte fel a huszadik század legmeghatározóbb remekműveit.

Édes otthon

Itt a friss lista: 30 magyar településen rendeltek el vízkorlátozást

A tartós kánikula és a hirtelen megugró lakossági vízfogyasztás miatt rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerültek Zala megye számos településén. A Zalavíz Zrt. hivatalos tájékoztatása szerint a víziközmű-rendszer tartalékai teljesen kimerültek, így a szolgáltatási területen nemcsak jelentős nyomáscsökkenésre, hanem egyes helyeken már átmeneti vízhiány kialakulására is számítani lehet a következő napokban.

Életem

Normális a Velencei-tó rekordalacsony vízszintje: rosszul gondolkodunk a jelenségről

A Velencei-tó vízszintje Agárdnál elérte a történelmi mélypontnak számító 53 centimétert, ami a hajóforgalom leállításához vezetett. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE egyetemi docense és tájépítészmérnöke szerint azonban a probléma nem a vízhiányban, hanem az alkalmazkodási válságban gyökerezik, mivel hibásan és mereven egy üdülésre optimalizált medenceként gondolkodunk a tóról.

Életem

52 ezer forintos büntetést kockáztat a magyar sofőrök fele

Egy friss német kutatás szerint az autósok több mint fele bevallotta, hogy vezetés közben már használta a mobilját. A jelenség Magyarországon sem ritka, egy hazai felmérés alapján a sofőrök közel fele nyúlt már kézben tartott telefonhoz menet közben, pedig ezért akár 52 ezer forintos bírság és 3 büntetőpont is járhat.

Mindennapi

Nyári veszély az utakon: erre figyelmezteti az autósokat a Kamara

Országszerte zajlik az aratás, ezért a következő hetekben több kombájnnal, traktorral és szállítójárművel találkozhatunk a közutakon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra kéri az autósokat, hogy ezek mellett a megszokottnál is óvatosabban közlekedjenek.

Édes otthon

Tönkreteheti a fát, ha így szeded le a gyümölcsöt

A gyümölcsszüret végén hajlamosak vagyunk a nehezen elérhető, legfelső ágakon hagyni az utolsó szemeket azzal a megnyugtató gondolattal, hogy jó lesz az a madaraknak. Ez a jóhiszemű zöld reflex azonban hatalmas csapda a kertünk számára. Ha a fán felejtett cseresznye sérült vagy rothadni kezd, az aszalódó szemekből úgynevezett „gyümölcsmúmiák” képződnek, amelyek a legveszélyesebb gombás fertőzések téli menedékhelyei. Ha nem takarítjuk le az ágakat, a trehány szüreteléssel szó szerint egy biológiai időzített bombát hagyunk a fán, ami jövő tavasszal a teljes termést, hosszú távon pedig magát a fát is elpusztíthatja.

Offline

Melyik folyó partján fekszik Varsó? Nehéz földrajzkvíz

Európa nagyvárosai nem csak kedvelt úti célnak számítanak, történelmük és földrajzi fekvésük miatt is különlegesek. Kvízünkkel tesztelheted, mennyire vagy tisztában azzal, hogy melyik hol, mely folyó mentén vagy tenger mellett helyezkedik el.

Testem

Sokszor éveken át félrediagnosztizálják ezt a krónikus betegséget: memóriaromlással is jár

Éveken át tartó vándorló fájdalom, állandó kimerültség, ijesztő memóriazavarok és koncentrációs problémák – mégis minden laborlelet negatív. Sokan nem is sejtik, de a reumatológiai betegségek egyik leggyakoribb, mégis legnehezebben felismerhető kórképe állhat a háttérben. A fibromyalgia sokáig az orvosi szkepticizmus céltáblája volt, ma már azonban tudjuk: nem hipochondriáról van szó, hanem arról, hogy az idegrendszer szó szerint felerősíti a fájdalmat, a betegek agyát pedig egy állandó, bénító köd, a „fibro-fog” uralja.