Lányi Hedvig három éven át, 1907-től 1910-ig volt Kosztolányi Dezső szerelme. A költő, amikor megtudta, hogy távollétében Hedvig más fiúk udvarlását is fogadja, magánkívül volt, végül pedig családjaik is megszakították egymással a kapcsolatot.
Karinthy és Kosztolányi legendás barátságának alapköve a humor volt. Gyakran állították egymást tréfáik középpontjába, de morbid módon sokszor viccelődtek a halállal is.
Ady és Kosztolányi soha nem kedvelték egymást: Ady lesújtó kritikát írt költőtársa első verseskötetéről, Kosztolányi pedig 1929-ben támadta meg az akkor tíz éve halott Adyt.
Szabadka, Kosztolányi Dezső szülővárosa a magyaros szecesszió gyönyörű példája, ahová nemcsak az irodalomból ismerős helyszínek, hanem a szemet gyönyörködtető épületek miatt is érdemes ellátogatni.
A legnagyobb magyar költők, írók nevét mindenki ismeri. Még az olyan részletekkel is tisztában vagyunk, hogy Petőfi eredetileg Petrovics volt, Jókai nevének végén y állt, és talán az is tudott dolog, hogy Adynak az első keresztneve az András, és csak második az Endre. Azzal viszont nem feltétlenül vagyunk tisztában, hogy mi Kosztolányi teljes neve, pedig biztos megjegyzi egy életre, aki megtudja.
Színésznőnek indult, novellákat és memoárokat írt, mégis leginkább írófeleségként tartjuk számon. Harmos Ilona ismerte a Nyugat szinte összes költőjét (és azok feleségeit), s mielőtt feleségül ment volna Kosztolányihoz, Karinthy Frigyes udvarolt neki.
1974-ben egy 75 éves, idős asszony magnóra mondta a visszaemlékezéseit Vargha Balázs irodalomtörténésznek. Radákovich Mária akkor már több mint ötven éven át őrizgette a Kosztolányitól kapott leveleket – és titkos szerelmük történetét.
Híres ember gyerekének lenni soha nem könnyű – nincs ez másként akkor sem, ha írók gyerekeiről van szó. Kosztolányi Dezső egyetlen fia, Ádám, bár külsőleg nagyon is hasonlított édesapjára, mentális problémái miatt nem tudott teljes életet élni.
Azokhoz a sorstársaimhoz szólok most, akiket annyira elsodort a mindennapok forgataga, hogy az éjjeliszekrényen várakozó könyveiken lassan már szemmel láthatóvá válik a por. A szándék még pislákol, olvasni kéne, de most valamiért nem megy.
Kosztolányi Dezső Öröm című novellája rövid, szép és tanulságos, így természetesen ott lenne a helye egy általunk szerkesztett adventi olvasókönyvben. Olvass szépirodalmat te is a Dívány ajánlásával, hangolódjunk közösen az ünnepekre!
Hogyan derülhet fény fél mondatból egy húsz évig tartó viszonyra? Milyen titkokat rejthet egy lábakélt levelezés? És mennyi mindent hallgathat el egy feleség, amikor nőcsábász férjéről ír könyvet? Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténésszel Kosztolányi Dezsőről beszélgettünk.
„Akarsz-e élni, élni mindörökkön, / játékban élni, mely valóra vált? / Virágok közt feküdni lenn a földön, / s akarsz, akarsz-e játszani halált?” – írta versében Kosztolányi Dezső mindössze huszonhét évesen. Ekkor már több mint két évtizede a halál gondolatával kelt és feküdt.
