Mindig azon töprengtél, honnét kaphatta a nevét kedvenc zenekarod? Vajon tényleg a legfurcsább névválasztással lehet befutni? Milyen titokzatos sztorik bújnak meg egy-egy bandanév mögött? Sorozatunkban megtalálod a választ.
A heavy metal keresztapjának számító, stílusteremtő Black Sabbath – amelynek klasszikus, ’70-es évekbeli munkásságát ma a doom metal előfutáraként emlegetik – találó nevet választott baljós, apokaliptikus dalszövegekkel és kemény riffekkel dolgozó muzsikájához. De honnét ered a Fekete szombat elnevezés?
1968-ban az angliai gyárváros, Birmingham hírhedt Aston negyedében állt össze négy húsz év körüli munkásosztálybeli fiatal, a börtönt is megjárt John Michael „Ozzy” Osbourne énekes, a munkahelyi balesetben két ujjvégét elvesztő, műanyag protézis segítségével játszó Tony Iommi gitáros, Terence „Geezer” Butler basszusgitáros és Bill Ward dobos. A formáció kezdetben pszichedelikus blues rockot játszott Polka Tulk Blues Band néven, mely állítólag egy hintőpormárka elnevezéséből származik, amit Ozzy édesanyja használt. Hamarosan nevet változtattak, Earth Blues Band, majd Earth néven folytatták, azonban ezt is le kellett cserélni – már létezett ugyanis egy ilyen nevű zenekar a környéken, és a gyanútlan házigazdák több alkalommal tévedésből a másik banda helyett Ozzyékat kérték fel lakodalmakra, bálokba zenélni.
A banda dalszövegeiben fokozatosan az akkoriban népszerű okkultizmus, fekete mágia, a rémregények és horrorfilmek világa felé fordult, sötét árnyakról, háborúról, világvégéről fantáziáltak, miközben hangzásviláguk is egyre keményebb lett. Mindez merőben ellene ment a korszak hippikultúrájának, a virággyermekek békéről és szeretetről daloló mozgalmának – sokkal inkább a birminghami munkásgettó kilátástalansága köszönt vissza benne. Az új stílushoz megfelelő név dukált, mely egy közös mozilátogatás alkalmával született meg: a tagok egy Boris Karloff főszereplésével készült 1963-as olasz horrort néztek meg, aminek angol címe, a Black Sabbath azonnal megragadta a figyelmüket. A boszorkányszombatra utaló elnevezés hatásosnak bizonyult, és bevonult a rocktörténetbe.
„Az emberek fizetnek azért, hogy jól rájuk ijesszenek – jegyezte meg a horrorfilmek kapcsán Iommi. – Mi ezt az érzést próbáltuk reprodukálni a lemezstúdióban, blues helyett ijesztő zenét akartunk csinálni.” Ennek az imázsnak hála, természetesen gyakran vádolták a zenekart sátánizmussal, boszorkánysággal és hasonlókkal. Az első – szintén Black Sabbath címet viselő – albumon hallgató N.I.B. címére sokan azt hitték, a „Nativity in Black” (kb. Fekete Betlehem, értsd az Antikrisztus születése) rövidítése, valójában azonban Bill Ward szakállát jelölte, amit zenésztársai nibnek, vagyis tollhegynek becéztek. Egyszer egy boszorkányszekta meghívta a bandát a Stonehenge-hez játszani, de visszautasították a felkérést, mire a csoport megátkozta a Sabbath tagjait (de pár évvel később nagylelkűen levették róluk az átkot).
A Black Sabbath gyakori tagváltásokkal ugyan – Iommi maradt az egyedüli állandó tag, összesen 22 zenész fordult meg a bandában, köztük a legendás metálénekes Ronnie James Dio és a Deep Purple korábbi frontembere, Ian Gillan –, de egészen 2017-ig aktív maradt, amikor is The End című búcsúturnéval köszöntek el a rajongóktól. Világszerte 100 milliónál is több lemezt adtak el, Magyarországra öt alkalommal, 1989-ben, 1994-ben, 1998-ban, 2007-ben (ekkor Heaven & Hell néven, Dio közreműködésével) és 2016-ban is ellátogattak.
Sorozatunk előző részében azt nyomoztuk ki, miért pont Kissnek hívták a Kiss együttest.
