A Kiss zenekar neve tényleg a Sátán szolgáira utal? Vagy a csókra? Vagy a nácikra?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mindig azon töprengtél, honnét kaphatta a nevét a kedvenc zenekarod? Vajon tényleg a legfurcsább névválasztással lehet befutni? Milyen titokzatos sztorik bújnak meg egy-egy bandanév mögött? Sorozatunkban megtalálod a választ.

A ’70-es évek egyik legnépszerűbb amerikai rockzenekara, a Kiss inkább teátrális előadásmódjával, látványos, már-már cirkuszi show-elemeket felvonultató koncertjeivel és különleges jelmezeivel, mintsem hard rock sablonokra építő zenéjével vált a közönség kedvencévé és a konzervatívabb szülők rémálmává. De hogyan lett a banda neve „csók”, és tényleg valamilyen rejtett jelentés bújik meg a név mögött?

A zenekart 1972 vége felé alapította New Yorkban Paul Stanley (ének-gitár) és Gene Simmons (ének-basszusgitár), akik korábban már több bandában megfordultak együtt. Hozzájuk csatlakozott – apróhirdetés révén – a híres dzsesszdobos, Gene Krupa tanítványa, Peter Criss, majd miután a trió rájött, hogy érdemes lenne egy szólógitárost is bevenni, a szintén apróhirdetéssel toborzott Ace Frehley egészítette ki a formációt. A négyes 1973 januárjában adta első koncertjét (mindössze három néző előtt), ekkoriban vették fel a Kiss nevet is. Az első néhány lemez még nem keltett feltűnést, az 1975-ös Alive című koncertalbum azonban hirtelen országos ismeretséget hozott a zenekar számára – nem véletlen, hiszen a Kisst nem a zenéjük, hanem az előadásmódjuk különböztette meg igazán a pályatársaktól.

A banda a kezdetektől a látványos külsőségek híve volt, és ebben minden addig látottat felülmúltak: a tagok festett arccal, különleges jelmezekben, húszcentis holdjáró csizmában léptek színpadra, mindannyian egy-egy karakter bőrébe bújtak – Stanley volt Starchild, vagyis Csillaggyermek, Simmons a vad, delejező Démon, Frehley Spaceman, az űrhajósfigura, Criss pedig a macskára emlékeztető Cat-man. A koncerteken különleges pirotechnikai elemeket vonultattak fel, a gitárokból tűzijátékot lőttek, Simmons (mű)vért köpött, a dobszett 12 méter magasra felemelkedett a levegőbe. Mivel a zenekar rajongótábora elsősorban a tizenéves vagy még fiatalabb korosztályból került ki, hamar az önjelölt erkölcscsőszök, keresztény-konzervatív szülők céltáblájává vált, akik az ifjúság megrontásával vádolták őket.

A Sátán szolgálatában? Ace Frehley, Peter Criss, Paul Stanley és Gene Simmons (1975).
Fotó: Michael Ochs Archives / Getty Images Hungary

Így alakultak ki azok a mendemondák, miszerint a Kiss valójában a Gonoszt szolgálja, a név pedig a Knights In Satan’s Service (Lovagok a Sátán szolgálatában) vagy a Kids In Satan’s Service (Kölykök a Sátán szolgálatában) rövidítése – természetesen teljesen alaptalanul. Egy másik, főleg hazánkban közkeletű teória szerint a név az izraeli születésű, magyar származású Gene Simmons édesanyja, Klein Flóra vezetéknevének magyarosított alakja, a Kiss nyomán született – azonban ez is teljesen légből kapott.

A név valójában Peter Criss ötlete volt, aki korábban egy Lips (Ajkak) nevű bandában játszott, és úgy gondolta, egyenes ági folytatása lenne az Ajkaknak a Csók, vagyis a Kiss. A rövid, frappáns és könnyen megjegyezhető bandanév rögtön elnyerte a többiek tetszését, és megragadt. (Bár az is felröppent, hogy a dobos egy autó hátsó ülésén, a zsúfolt forgalom közepette javasolta a nevet társainak, és az is lehet, valójában nem Kiss, hanem a saját neve, Criss hangzott el a szájából.) Egy másik változat szerint Stanley találta ki a Kiss nevet, miután Criss említette neki korábbi bandája elnevezését. A banda logója szintén ellenérzést keltett többekben, a Frehley által tervezett stilizált KISS felirat utolsó két betűjét ugyanis a náci SS-szimbólumra emlékeztetőnek vélték – emiatt Németországban mind a koncerteken, mind az ott kiadott lemezeken egy alternatív logót kényszerült használni a zenekar.

Ugyan a Kiss népszerűsége a ’70-es évek végén zuhanni kezdett, a banda (több tagcserével – a két alapító, Stanley és Simmons maradtak állandóak) azóta is aktív maradt, világszerte 120 millió albumot adtak el, összesen harminc aranylemezt produkáltak, és ezzel a legtöbb aranylemezzel rendelkező amerikai zenekarnak számítanak. Magyarországon tavaly nyáron adtak volna koncertet – búcsúturné keretében – az arénában, de ez a koronavírus-járvány miatt elmaradt. Hazai vonatkozásként érdemes megemlíteni a Kiss Forever Band névre hallgató, negyedszázada aktív magyar tribute-bandát, amely világviszonylatban is az egyik legkiválóbb Kiss emlékzenekarnak számít.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.