A bolha tényleg jobban gyorsul, mint az űrsikló?

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem szeretjük, nem csodáljuk eléggé a bolhákat, pedig valójában rengeteg csodálnivaló lenne ezekben kis idegesítő rémségekben. Itt van máris az egyik.

Hiába kevesek kedvenc állata, a bolha attól még remek kis teremtmény, ami a saját hosszánál akár 200-szor nagyobb távot képes átugrani, ami emberi méretekben annyit tenne, mintha átugranánk egy 30 emeletes házat. De ez nem az egyetlen ügyes mutatványa, a gyorsulása is elég figyelemreméltó.

Több mint 2000 bolhafaj létezik, és szinte mindegyikre igaz, hogy a nőstény nagyobb, mint a hím. Naponta legfeljebb 50 petét rak le, életében úgy kétezret. A bolha testét kifejezetten arra tervezték, hogy túlélje a kihívást jelentő körülményeket. Kemény, így nem egykönnyen taposható el, könnyedén vezeti kis lapos testét hajszálakon, tollakon és az állati szőrzeten keresztül. A bolhák ellenállnak a hideg időjárásnak, és megvárják, amíg a körülmények megfelelőek, hogy áttérjenek a felnőtt életszakaszba: ez akár 8 hónapot is jelenthet bábállapotban. A báb gond nélkül megvárja, amíg a külső körülmények számára optimálisak, és megvárja a megfelelő gazdát is, mielőtt felnőtté válna.

És igen, a bolhák valóban jobban gyorsulnak, mint egy űrsikló. Méretük és a nagy távolságok megugrására használt erő miatt gyorsulásuk körülbelül a gravitációs erő százszorosa. Ugrásaik sebessége nagyjából 8 cm/milliszekundum, így gyorsulásuk többszöröse az űrsiklóénak. Ezalatt elképesztő, 100 G-s erőhatást kell kibírniuk, miközben az űrsikló esetében ez a mennyiség 4-5 G körüli csúcsot ért el. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.