Az oltás olyan technika, melynek során egy növényről szövetet vesznek, és valahogy egyesítik azt egy másik növény szövetével. De miért van erre szükség?
Az oltásnak egy sor különféle módja van: a szemzés úgy történik, hogy az erős fáról szemzőhajtást, hajtásrügyet, vagyis „szemet” vesznek, és erős másikba, úgynevezett alanyba ágyazzák, így oltják. Csinálhatjuk ugyanezt oltóvesszővel is, de arra mindenképpen ügyelni kell, hogy csak a közeli rokonságban levő növények szövetei nőnek össze. Alma a körtével, eperfa a szőlővel például nem fog működni.
De miért kell egyáltalán oltani a fákat?
Leginkább azért, mert nemes gyümölcsfajták nem szaporíthatók úgy, hogy elvetünk egy magot. A mag jó eséllyel ki fog kelni, de a belőle fejlődő fa a legtöbbször maximum apró és fanyar gyümölcsöt terem.
A Bayer Garden oldalán az is kiderül, miért jó még azt oltás. A szakértők azt írják: több más előnye is van, például az, hogy a fafajta edzettebb lesz, jobban ellenáll a betegségeknek, finomabb lesz a termés, jobb, egyenletesebb hozammal. Az oltásról növekvő fák ráadásul hamarabb hoznak gyümölcsöt, mint a magról vagy dugványról neveltek.
Ha a fáról lehullott érett dió kikel, akkor csinos csemete lesz belőle, de a kifejlett fa diója nem is fog hasonlítani arra, ami az anyafán terem
– fűzi hozzá a hobbykert.hu, ahol azt is kiemelik: az oltás arra is jó, hogy egy-egy fán többféle gyümölcs érjen, így az elérő termőidő miatt hosszabb ideig lehet a gyümölcsöt fogyasztani.
Szerencsére a YouTube-on már azt is megtalálhatjuk, hogyan vágjunk bele:
