Igaz, hogy Boleyn Anna megpróbált beszélni, miután lefejezték?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Mindenkinek van egy ismerőse, akinek egy ismerőse mesélte, hogy amikor a nagymamája levágta a tyúkot, az fej nélkül rohangált tovább az udvaron. Azonban állítólag nemcsak a lefejezett test, de a levágott fejek is képesek meglepetést okozni.

Amikor Jean-Paul Marat gyilkosát, Charlotte Corday-t 1793-ban lefejezték, egy Francois le Gros nevű férfi állítólag felemelte a fejet és megpofozta. A kivégzést végignéző közönség szerint Corday arca dühös lett, orcái pedig kipirosodtak. Boleyn Anna, VIII. Henrik második felesége pedig állítólag megpróbált beszélni, miután lefejezték. Hogy van-e erre tudományos bizonyíték? Ennek járt utána a The Conversation.

Sokakat foglalkoztat a téma

Mindenki nagy érdeklődéssel fogadta az első emberi fejátültetés ötletét. Ha ez valóban kivitelezhető lenne – ami egyre kevésbé tűnik valószínűnek –, az egészen új lehetőségeket nyitna az orvostudomány számára. Ennek a legnagyobb akadálya egyelőre az a probléma, hogy nemigen lehet életben tartani a fejet, miután leválasztották az eredeti testről.

Az agynak oxigénre van szüksége a működéshez, méghozzá annyira, amennyi az egész test által felhasznált oxigén 20 százaléka. Viszont miután a nyaki erek kettészakadnak, az oxigénellátás megáll, és a lefejezés után a szövetekben és erekben maradó oxigén mennyisége nem tart ki sokáig.

A mozgás is csak azokban a szövetekben és testrészekben lehetséges, amelyek a fejhez tartoznak, mint például a szem vagy a száj izmai, mert az izmokat ellátó idegek továbbra is kapcsolatban állnak. Néhány állat esetében ez tovább is eltart: így történhetett, hogy egy kínai szakács belehalt a mérgezésbe, miután egy már 20 perce lefejezett kígyó megmarta.

A közelmúltban több kutatás is bebizonyította, hogy bár a szívünk megáll, az agyunk továbbra is képes észlelni a körülöttünk történő dolgokat – gondoljunk csak a halálközeli élményekre. Más vizsgálatok eredményei szerint előfordul, hogy az agyban még 30 perccel a szív leállása után is tapasztalható egyfajta aktivitás. Ezek az úgynevezett delta-agyhullámok gyakran az alvás különböző szakaszaiban is megfigyelhetőek.

Boleyn Anna nagy eséllyel nem mondott semmit
Fotó: Photos.com / Getty Images Hungary

A végső búcsú

Az agy által a szív leállása után végzett aktivitás mértéke elég nagy ahhoz, hogy az elektroenkefalogram, az agy elektromos aktivitását mérő eszköz érzékelje. Ugyan nem emberek esetében, de korábbi vizsgálatok kimutatták azt is, hogy a halál után akár 48-96 órával is előfordulhat génexpresszió és génaktivitás.

Az emberek esetében további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, a halál után észlelt tevékenységek miként alakulnak ki. De visszatérve a fej nélküli csirkéhez: valóban megtörtént, hogy Mike, egy csirke másfél évig élt fej nélkül. Ez valószínűleg úgy volt lehetséges, hogy a gazdája túl magasan vágta el a nyakát, így az agyának egy kis része a testében maradt, ez pedig ellátta az alapfunkciókat. Attól pedig hogy elvérezzen, egy szerencsés helyen kialakult vérrög mentette meg az állatot.

Sajnos az emberek esetében ekkora mázlira semmi esély, hiszen a csirkével ellentétben a mi agyunk teljes egészében a koponyánkban található, így lefejezés után semmiképpen nem tudja ellátni a test életben tartásához szükséges funkciókat. De nem csak a test funkcióinak irányítására lenne képtelen: a tudomány jelenlegi állása szerint nagy eséllyel Boleyn Anna sem szólalt meg a lefejezése után.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?