Mindenkinek van egy ismerőse, akinek egy ismerőse mesélte, hogy amikor a nagymamája levágta a tyúkot, az fej nélkül rohangált tovább az udvaron. Azonban állítólag nemcsak a lefejezett test, de a levágott fejek is képesek meglepetést okozni.
Amikor Jean-Paul Marat gyilkosát, Charlotte Corday-t 1793-ban lefejezték, egy Francois le Gros nevű férfi állítólag felemelte a fejet és megpofozta. A kivégzést végignéző közönség szerint Corday arca dühös lett, orcái pedig kipirosodtak. Boleyn Anna, VIII. Henrik második felesége pedig állítólag megpróbált beszélni, miután lefejezték. Hogy van-e erre tudományos bizonyíték? Ennek járt utána a The Conversation.
Sokakat foglalkoztat a téma
Mindenki nagy érdeklődéssel fogadta az első emberi fejátültetés ötletét. Ha ez valóban kivitelezhető lenne – ami egyre kevésbé tűnik valószínűnek –, az egészen új lehetőségeket nyitna az orvostudomány számára. Ennek a legnagyobb akadálya egyelőre az a probléma, hogy nemigen lehet életben tartani a fejet, miután leválasztották az eredeti testről.
Az agynak oxigénre van szüksége a működéshez, méghozzá annyira, amennyi az egész test által felhasznált oxigén 20 százaléka. Viszont miután a nyaki erek kettészakadnak, az oxigénellátás megáll, és a lefejezés után a szövetekben és erekben maradó oxigén mennyisége nem tart ki sokáig.
A mozgás is csak azokban a szövetekben és testrészekben lehetséges, amelyek a fejhez tartoznak, mint például a szem vagy a száj izmai, mert az izmokat ellátó idegek továbbra is kapcsolatban állnak. Néhány állat esetében ez tovább is eltart: így történhetett, hogy egy kínai szakács belehalt a mérgezésbe, miután egy már 20 perce lefejezett kígyó megmarta.
A közelmúltban több kutatás is bebizonyította, hogy bár a szívünk megáll, az agyunk továbbra is képes észlelni a körülöttünk történő dolgokat – gondoljunk csak a halálközeli élményekre. Más vizsgálatok eredményei szerint előfordul, hogy az agyban még 30 perccel a szív leállása után is tapasztalható egyfajta aktivitás. Ezek az úgynevezett delta-agyhullámok gyakran az alvás különböző szakaszaiban is megfigyelhetőek.
A végső búcsú
Az agy által a szív leállása után végzett aktivitás mértéke elég nagy ahhoz, hogy az elektroenkefalogram, az agy elektromos aktivitását mérő eszköz érzékelje. Ugyan nem emberek esetében, de korábbi vizsgálatok kimutatták azt is, hogy a halál után akár 48-96 órával is előfordulhat génexpresszió és génaktivitás.
Az emberek esetében további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, a halál után észlelt tevékenységek miként alakulnak ki. De visszatérve a fej nélküli csirkéhez: valóban megtörtént, hogy Mike, egy csirke másfél évig élt fej nélkül. Ez valószínűleg úgy volt lehetséges, hogy a gazdája túl magasan vágta el a nyakát, így az agyának egy kis része a testében maradt, ez pedig ellátta az alapfunkciókat. Attól pedig hogy elvérezzen, egy szerencsés helyen kialakult vérrög mentette meg az állatot.
Sajnos az emberek esetében ekkora mázlira semmi esély, hiszen a csirkével ellentétben a mi agyunk teljes egészében a koponyánkban található, így lefejezés után semmiképpen nem tudja ellátni a test életben tartásához szükséges funkciókat. De nem csak a test funkcióinak irányítására lenne képtelen: a tudomány jelenlegi állása szerint nagy eséllyel Boleyn Anna sem szólalt meg a lefejezése után.
