Nézd meg egy nappal a megjelenés előtt, hogy milyen újdonságokat kínál majd a svéd lakberendezési óriás. Bónusz felmérés arról, hogy mit (nem) csinál a magyar otthon.
Szeptember elején kerül az áruházakba az IKEA új, 2018-as katalógusa, de csütörtökről azért már online, vagy telefonos alkalmazáson keresztül is lehet böngészgetni inspirációk után kutatva. A hajtás után pedig mindenki kaphat egy kis ízelítőt, aki nem bír addig várni.
Mindenünk a nappali
A katalógust bemutató eseményen megtudtuk, hogy idén az IKEA nappalit helyezi a figyelem középpontjába, mert "ez a helyiség az otthonunk centruma, a nagy családi összejövetelek, a hangulatos házibulik helyszíne, vagy épp a pihenés, a nyugalom szigete, és egy jó nappali teret enged a hobbijainknak, ötleteinknek, kreativitásunknak – mindannak, ami mi magunk vagyunk".
A katalógus készítői idén is a mindennapokból vett példák segítségével – tizennégy történeten keresztül – mutatnak be különböző élethelyzeteket és az azokra adható ideális lakberendezési megoldásokat. A 2018-as kiadvány három fő téma köré épül, melyek a személyes életteret, az otthon társadalomra gyakorolt hatásait, emellett az egyedi dizájnt és a termékinnovációkat, valamint a gyártás során alkalmazott újításokat helyezik a középpontba.
A dizájner együttműködéseknek köszönhetően például új külsőt kap az ikonikus kék FRAKTA táska, a BYREDO márkával közös munka nyomán az IKEA saját illattal áll elő, Madonna, Lady Gaga és Beyoncé stylistja álmodta meg a limitált OMEDELBAR kollekciót, valamint a svéd tervezőpáros, Rolf és Mette Hay is a nevét adta egy terméksorozathoz.
Hogy laktok ti?
Ahogyan az IKEA egyik tervezőjével készült interjúnkban is írtuk, a cég különböző módszerekkel igyekszik egyre jobban megismerni az emberek otthoni szokásait. Mivel az katalógus középpontjában a nappali áll, erről szólt az idei kutatás is.
Általánosan jellemző a Magyarország-Szlovákia-Csehország régióra, hogy az emberek többsége elégedett otthonával, és legfeljebb csak apró módosításokat végezne azon. A magyarok 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy álmai otthonában él, 65 százalékuk néhány dolgot változtatna, 23 százalék inkább elégedetlen, húszból egy válaszadó pedig kifejezetten nem kedveli környezetét. A felújításokat legtöbben – 32 százalék – a nappaliban végezné, 30 százalék a konyháját építené át. Az eredmények talán nem meglepőek: ezekben a helyiségekben töltjük a legtöbb időt.
Az otthonosság érzéséhez nemcsak a kellemes környezet, de tetteink is nagyban hozzájárulnak. A magyarok nagyobb része a kényelemben hisz: a válaszadók 40 százaléka számára az jelenti az otthont, ahol az utcai ruha helyett előkerülhet a melegítő, 28 százalékuk pedig számítógépezéssel, internetezéssel vezeti le a hosszú nap fáradalmait. A magyarok ezen kívül a nyugodtan elfogyasztott italt, a zenehallgatást és a tévénézést jelölték meg leggyakoribb tevékenységeiknek.
Emellett természetesen egyedüllétre is gyakran szükségünk van, ha feltöltődésről van szó: a megkérdezettek 45 százaléka saját szobájába vonul vissza, bár a kutatás eredményei alapján ilyen szobát leggyakrabban a 24 év alatti és 59 év fölötti korosztályok otthonaiban találhatunk. Az emberek 16 százaléka kedvenc foteljének kényelmében, 12 százalék pedig az ágyában keresi a nyugalmat.
A magyarok nagy része akkor sem nagyon változtat a szokásain, ha egyedül van a lakásban: 92 százalékuk internetezéssel tölti az időt, 42 százalékunk csak felhangosítja a tévét vagy kedvenc zenéjét, 41 százalék pedig egyszerűen csak lustálkodva pihen.
Az eredmények alapján jóval kevésbé használjuk ki az otthonunkban rejlő lehetőségeket, mint amennyire módunk lenne erre, ennek hátterében pedig számos ok húzódhat meg. Egyike az, hogy mi, magyarok jobban kedveljük a passzív, mint az aktív kikapcsolódást – holott ez utóbbi néha jobban feltölt, mintha csak a lakásunkban rendelkezésre álló képernyők valamelyikét választanánk.Egy másik ok a kényelem szeretete, ami kettős dolog. Egyrészt otthonunkban leginkább a kényelmet szeretjük, másrészt kényelmetlennek tűnhet például a kicsik óvodás éveire kialakítani egy festő-rajzoló, kézműves sarkot. Ez viszont megéri, mert már a lehetőség is hívogató, csábító: mint ahogy a szoba sarkában elhelyezett sporteszközt is esélyesebben kezdjük használni, mintha csak egy fotel lenne a helyén” – mondta el a kutatás kapcsán Szvetelszky Zsuzsa szociológus
„2017-ben másképp élünk, mint húsz-harminc évvel ezelőtt, más az életmódunk, életvitelünk, mást jelentenek az otthoni élmények is. Az otthonunk nemcsak tárgyakból áll, hanem az ott végzett tevékenységeink is a részét képezik. Kikapcsolódás helyett egyelőre mi inkább bekapcsolódunk és lekapcsolódunk a monitorok előtt – holott a boldogság nem passzív érzés, hanem aktivitás. Érdemes hát változtatni a 'hozott', berögzült mintákon, és kitalálni, mi mindenre jó a lakásunk azon túl, hogy hazaesve lerogyunk a kanapéra” - tette hozzá.
Bónusz információ: a sajtóeseményen megtudtuk, hogy a magyarokat a paldóra szóródott morzsa és az oda ledobált ruhák zavarják a legjobban. Hah!
