Nemcsak Moholy-Nagy László van óriási hatással a különféle művészeti ágakra, hanem Hollandia egyik legismertebb festője, Piet Mondrian is, akinek mesterműveiből már száz éve merítenek ihletet a kreatívosok. A hajtás után mutatjuk, hogy hogyan inspirálta és változtatta meg a popkultúrát, a művészetet, a zenét, az építészetet és a divatot a geometrikus absztrakció képviselője, a De Stilj (A Stílus) csoport központi alakja a 20. században!
Mondrian hatása a divatra
Az Yves Saint Laurent által 1965-ben tervezett “Mondrian kollekció” legalább olyan ismert, mint a festő munkái, alábbi ruha pedig kiválóan tükrözi Mondrian elgondolását: egyszerű, absztrakt és elvont. Akárcsak egy életre kelt, hordható festővászon. Mondrian ikonikus kompozíciói 1980-ban megihlették többek között Peter Rozenmeijert, 2008-ban a párizsi Castelbajacot és a Nike-ot, 2011-ben az olasz Miuccia Pradát, 2015 pedig a Balmain fiatal dizájnerét, Olivier Rousteinget is.
Mondrian és a művészet
Roy Lichtenstein nemcsak eredeti nyomatairól, hanem más, jól ismert művek adaptációiról is ismert. 1964-ben megfestette Mondrian színes kompozíciójának pop-art verzióját, a jellegzetes Ben Day pontozásos megközelítés pedig egyértelműen tovább lendítette Mondrian elképzelését. De sok más festő, többek között a szerb Misha Milovanovich is merített ihletet Mondrian festményeiből.
Mondrian és az építészet
A De Stilj elképzeléseit nemcsak a festészetre, hanem az építészetre is alkalmazták. A mozgalom egyik építésze, Gerrit Rietveld 1924-ben felépítette a Rietveld Schroder házat Utrechben, majd 1949-ben Charles és Ray Eames is tervezett valami hasonlót Kaliforniában. Ahogy Mondrian festményieben, úgy mindkét ház esetében sikerült egyensúlyt elérni a színekkel, illetve a függőleges és a vízszintes vonalak aszimmetriájával. A Mondrian féle vonal a kortárs építészetben is jelen van, 2016-ban a moszkvai Rumyantsevo metró megállóban raktak fel egy Mondrian kompozíciót, de a Salaryevo állomást is hasonló módon tervezték meg.
A hágai városháza homlokzatára idén februárban, a Mondriantól a holland dizájnig néven futó emlékév alkalmából dobták fel a “világ legnagyobb Mondrian festményét”, a "Victory Boogie Woogie-t", amit a 20. század egyik legjelentősebb művei között tartanak számon és amit a festő az amerikai emigrációja idején, 1944-ben készített. A tervek szerint más hágai épületek is hasonló, Mondrian-féle homlokzatot kapnak majd a festőt és az avantgárdod ünneplő emlékév alatt.
Mondrian és a zene
Mondrian szerette belevetni magát a nagyvárosok éjszakai életébe, különösen kedvelte a párizsi, londoni és a New York-i nyüzsgést. Nagy rajongója volt a jazznek, utolsó, 1944-es ”Victory Boogie Woogie” című befejezetlen festménye is egyfajta tisztelgés a műfaj előtt. Az amerikai R&B banda, a Force MDs 1987-ben adta ki “Love is a House” című klipjét, melyben színessel kihúzott fehér téglalapokban táncolnak és énekelnek a zenekar tagjai. A Mondrian által divatba hozott vastag fekete vonalak, kék, sárga és piros négyzetek ihlették a Silverchair 2007-es “Young Modern” című lemez borítóját, a Coldplay pedig a 2005-ös “X & Y” albumánál értelmezte újra a mestert.
