Ingyen kap ruhát, de tovább kell passzolnia

Olvasási idő kb. 3 perc

Így lehetne összefoglalni a legújabb svéd modellt, ami már el is indult és amit a fenntarthatóság keltett életre.

Bár a fenntarthatóság időről időre előkerül a divatban, a legtöbbször olyan érzésünk lehet, hogy csak beszélünk róla, de nem történik semmi. Valószínűleg ezt elégelte meg a Swedish Institute és a VisitSwedenis és emiatt indított egy kampányt, amelynek középpontjában a ruhák újra felhasználása áll – írja a FastCo.

Mi adta az ötletet?

Abban semmi kétség nincs, hogy valamit tenni kell: a Levi's egyik tanulmánya szerint egyetlen új farmer előállításához összesen 3800 liter vízre van szükség – csak mellékesen jegyezzük meg, hogy ez egy négyfős magyar család egyheti teljes fogyasztása. Többek között azért, hogy erre (is) felhívja a figyelmet, indította el közösen a Sharewear névre hallgató kampányt a Swedish Institute és a VisitSweden, ami arról szól, hogy svéd márkák termékeit ajándékozzák oda annak, aki lecsap rá – azzal a feltétellel, hogy egy hét után tovább kell adnia valaki másnak. Az ötletgazdák szerint ez a modell inspirálni fogja az embereket, hogy csökkentsék a szekrényükben felhalmozott ruhahalmokat.

Hogyan működik?

Elég egyszerűen.

  1. A Sharewear posztol egy termékfotót Instagramon.
  2. Aki elsőnek jelentkezik érte, az viheti.
  3. Viszont egy hét után fel kell tennie a saját profiljára a #sharewear hashtaggel, hogy valaki más rárabolhasson.

„Az egészet azért indítottuk, hogy rávegyük az embereket arra, hogy közelebbről is lássák, hogy milyen terhet ró a divatipar és a ruhák viselése a bolygóra" – mondta a Swedish Institute-nál dolgozó Henrik Selin. „Egy átlagos svéd évente nyolc kilogramm ruhát dob ki. A Sharewear nem azért jött létre, hogy alapjaiban megváltoztassuk a svéd divatipart, hanem sokkal inkább azért, hogy egy kicsit másképp csináljunk dolgokat és megmutassuk az embereknek, hogy miként adhatnak a kölcsönzéssel egy második életet a ruháiknak" – tette hozzá.

Ilyen cuccokra csaphat le, ha követi, merre járnak éppen.
Fotó: Instagram.com/ Sharewear.se

A projekt egyébként január közepén indult és mind a 30 termék gazdára talált – ezek útját egyébként az erre a célra létrehozott oldalon lehet nyomon követni. Selin és kollégái fejében még nem igazán rajzolódott ki a Sharewear jövőképe és nem is tervezik, hogy egyelőre újabb adag ruhákat vonnának be. „A kampány célja nem az, hogy elárasszuk a világot ruhákkal, hanem az, hogy elindítsunk egy párbeszédet az emberek között" – mondta Selin, aki reméli, globális (akár a világot ellátó bangladesi vagy a pakisztáni munkakörülményekre is kiható) hatása lesz a kezdeményezésnek.

Hol a H&M?

A Sharewaerben több svéd márka is részt vett (például Filippa K, Hope vagy Whyred), a ruhaóriás H&M viszont nem. Úgy tűnik, ő inkább a saját útját járja: évente nyilvánosságra hozza a fenntarthatósági jelentését – a legutóbbi információk szerint pedig a 2014-ben általa használt pamut ötöde fenntartható volt. Középtávú cél, hogy ezt 2020-ra 100 százalékra tornázzák fel. A három éve indított ruhavisszavételi kampányuk eredményeként 2014-ben 7864 tonna ruhát adtak le náluk a vásárlók.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Ijesztő trend terjed a Z generációsok között: a legtöbben visszafordítani sem akarják

A legfrissebb felmérések szerint az amerikai Z generációsok 60 százaléka szakította meg a kapcsolatot családtagjaival vagy barátaival az elmúlt évben, hogy védjék saját mentális egészségüket és nyugalmukat. A fiatalok körében egyre népszerűbb „no contact” jelenség drasztikus változást jelent a korábbi generációkhoz képest, hiszen a baby boomereknek csupán az ötöde hozott ilyen döntést.

Életem

Mérgező anyagot mutattak ki ebben a fűszerben, fel ne használd

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság azonnali hatállyal visszahívta a forgalomból a Böllér-Ker Kft. kétféle morzsolt kaportermékét, miután egy hatósági ellenőrzés során az egészségügyi határértéket meghaladó növényvédőszer-maradványt találtak bennük.

Életem

Magyarországon ez a korosztály nem rendelkezik megtakarítással

Az 50 év feletti magyarok jelentős része úgy közeledik a nyugdíjas évekhez, hogy nincs valódi pénzügyi védőhálója. Ez azért különösen súlyos probléma, mert ebben az életkorban már jóval kevesebb idő marad tartalékot képezni, miközben az egészségügyi, lakhatási és gondozási kiadások jellemzően éppen idősebb korban nőnek meg.