A Bocuse d'Or magyar döntőjén halat és vadat rittyentettek, de még hogy.
Hat séf, 5 óra 35 perc, könnyek, veríték és drámai harc az idővel. Ezek várták azokat, akik ellátogattak a Hungexpora, ahol ugyanakkor egyébként a FeHoVa nevű, Kárpát-medence vadászainak, horgászainak és természetkedvelőinek nagyszabású találkozója is zajlott, így vadászsapkás, terepmintás nadrágos férfiakon, illetve kutyákat rángató hisztérikus gazdikon (merthogy, kutyakiállítás is van) kellett keresztülverekednie magát annak, aki meg akarta nézni a versenyt. Gondolták volna, hogy ennyi fegyver- és pergetőrajongó van az országban? Én biztos nem, de a tömeg már reggel óriási volt.
A versenyzők
Győrffy Árpád – Szegedi Réka (Kollázs - Four Seasons)
Pohner Ádám – Jándi Lőrinc (Olimpia Étterem)
Sándor Rodrigo – Barna Zsanett (Costes Downtown)
Szabó László – Pozsár Bence (Sodexho)
Széll Tamás – Szabó Kevin (Onyx Étterem,)
Volenter István – Sándor Lőrinc (67 Étterem és Bistro)
Az egyik épület sarkában kapott helyett a Bocuse d'Or magyar döntője, ahol a döntőn megszokott sémát alkalmazták, azaz a nézők tribünön ültek, a versenyzők pedig velük szemben foglaltak helyett. Sportszerű nehezítésként a verseny felénél az egész elé odakerült a zsűri asztala, innentől nem lehetett látni túl sokat.
A versenyzőket 10 percenként indították, 9:00-kor kezdett az első csapat. A hangulat ekkor még nyugodt volt, a VIP-részlegben boldogan szürcsölték az első kávét a koránkelő újságírók. Aztán ahogy telt az idő, a tömeg egyre nagyobb lett, és egy idő után eljött az a pont, hogy mozdulni sem lehetett, de látni sem.
A VIP is átalakult, vagyis ott is akkora tömeg lett, mint egy nagyszínpados Sziget koncert hetedik sorában.
Az tisztán látszott, hogy a szervezők baromi rosszul mérték fel az érdeklődők számát, ráadásul a helyszínen kiderült, hogy egy csomó vendéglátóba járó szakközepest kivezényeltek, ezért pillanatok alatt telt meg a lelátó. Na innentől jött a totális káosz, legalábbis a nézői oldalról. Pedig Jókuti András műsorvezető igyekezett a dolgokat a kezében tartani, Bíró Lajossal jó performanszt nyomtak, bár időnként túltolták a szakmázást, de valljuk be, egy műszakot végigbeszélni nem egyszerű, még két olyan pasinak se, aki imád dumálni.
A zsűri látványosan vonult be, dobpergés, tapsvihar, minden volt. Én első pillanatban óvást kiáltottam, amikor megtudtam, hogy az egyik versenyző (Széll Tamás) felesége, Szulló Szabina is a zsűriben foglal helyett, de kiderült, nem előre megtervezett csalásról van szó, hanem arról, hogy minden versenyző választhatott magának egy zsűritagot, Széll nem meglepő módon a nejét - aki értelemszerűen séf - választotta. A teljes zsűri így nézett ki: Bíró Lajos és Hamvas Zoltán, Ádám Csaba, Dinnyés Csaba, Palágyi Eszter, Pesti István, Szulló Szabina, Urbán Tibor, BrianTurner, Christian Meyer, Ferdy Debecker, Henrik Norström és a Bocuse d’Or győztes Rasmus Kofoed és Serge Vieira.
A gasztrobloggerek és egyéb gasztronómiával foglalkozók egyből megrohanták Kofoedet és Vieirát, hogy egyből mehessen a szelfi az Instára.
A verseny igen szigorú, a legkisebb hiba is pontlevonással jár. A csapat a séf és a segédje, a commis, aki nem múlt el 22 éves. Aki kijut az viheti magával a a csapatkapitányt, a promóciós menedzsert és a trénert is. A munkaruha fekete nadrág és cipő, a kabátot, kötényt és sapkát kapnak a versenyzők.
A szabályok annyira kemények, hogy még az is szabályozva van, hogy milyen tányérra lehet tálalni, a haltányéron csak ehető, az ételhez tartozó elemek jelenhetnek meg (tiltott tehát: üveg vagy porcelán pohár, stick, akril vagy plasztik alátét stb.). Külön mártást azonban kínálhat a versenyző mártásos csészében vagy edényben.
Mit főztek?
Minden Bocuse d'Or versenyen van egy halas és egy húsos téma, amihez legkevesebb két-két garnírungot és egy mártást kell készíteni. A mostani versenyen fel kell dolgozni 4 darab 1-1,2 kg-s kecsegét, 30 gramm kecsegekaviárt a halas fogáshoz, a hús pedig a szarvasborjú gerinc 7-9 kg-s pisztolyrésze. Ebből kell összedobni 10 adag (8+2) ételt.
Persze nem csak hús és hal a menü, a többi alapanyagot a versenyzők hozzák. Tilos a zöldségek mindennemű előzetes darabolása, marinálása és hőkezelése, és a saját készítésű eceteket, olajokat és sókat is el kell felejteni. Alaplé szerencsére bevihető, valamint préselt vagy csepegtetett nyers zöldségek, gyümölcsök híg leve (paradicsomvíz, cékla-, sárgarépa-, narancslé stb.). A chipsek is felejtősek, kivéve ha azok kereskedelmi forgalomba kaphatóak. A zsűri természetesen ellenőrzi a bevitt termékeket.
Pontlevonás jár a késéért és azért is, ha valaki nem a közönség felé fordulva dolgozik, illetve megsérti a láthatóság szabályait. A versenyzőket végig vették gopróval is, biztos ami biztos.
Az előzetes esélylatolgatás Széll Tamást, a rutinos versenyzőt (ő ott volt a világverseny döntőjében is) és egykori commis-ját, Pohner Ádámot jósolta győztesnek, amiben nem is tévedtek sokat, hisz Széll győzött, a második helyett pedig Pohner Ádám szerezte meg.
Mindig vita tárgya, hogy Magyarország legjobb szakácsai indulnak-e ezen a versenyen. A válasz egyértelműen nem (illetve nem egyértelműen igen), itt azok indulnak, akinek a munkáltatója tudja vállalni a felkészülés anyagi oldalát, valamint hajlandó egy csomó szabadidőt biztosítani a versenyzőnek. A versenyre való felkészülés mindennel együtt több millió forint, és bár az állam beszállt a buliba, ennek nagy része nem a versenyzőkhöz kerül.
A zsűri kettőtől kóstolt, egy kis izgalom itt is akadt, mert Sándor Rodrigo elcsúszott a hús tálalásával, így mindenki izgatottan figyelte, hogy sikerül-e a 4 perces késési határon belül maradnia - amiért pontlevonás ugyan jár, de legalább nem kerül a tálalási sor végére, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy étesora mehet a kukába - és amikor az utolsó pillanatban elindult a tál, hatalmas üdvrivalgás fogadta.
A győztes Széll Tamás és commisa Szabó Kevin lett, ők indulnak május 14-én az Európai döntőn.
