Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A fast fashion kollekciók arra teremtettek, hogy hamar tönkremenjenek és az outlet is csak átverés.
Bár az óriásvállalatok millió dolláros PR kampányokba fektetnek annak érdekében, hogy jó képet fessenek magukról, „tudatos kollekciókat” dobnak piacra és "nemes célokra" adományoznak rengeteg pénzt, az erőfeszítések ellenére az igazság mégis az, hogy a divatipar az egyik legmocskosabb iparág a világon – állítja a Huffingtonpost.com szerzője, aki egy öt pontból álló listát is összeállított arról, hogy melyek azok a valós tények, amiket nem akarunk tudni a divatvilágról.
1. A ruhákat úgy tervezik, hogy egy héten belül kimenjenek a divatból
Valamikor régen két szezonja volt a divatnak: tavasz/nyár és ősz/tél. De ugorjunk a 2014-es évre, mikor a divatipar 52 „mikro-szezonban” ontja magából a ruhákat. Hetente érkeznek az új trendek, a cél egyértelműen az, hogy a lehető leggyorsabban annyi ruhát vásároljunk, amennyi csak lehetséges. Elizabeth Cline: Overdressed: The Shockingly High Cost of Cheap Fashion című könyvében vázolja fel ellenérzéseit a fast fashionnel és annak alacsony minőségű ruháival kapcsolatban.
Cline szerint a fast fashion egyik úttörőjének tartott spanyol márka, a Zara üzleteibe hetente kétszer szállítanak új árut, míg a H&M-be és a Forever21-be naponta érkezik új szállítmány, a Topshop honlapján pedig 400 féle új ruha jelenik meg hetente. A heti rendszerességgel terveztető cégek tehát szándékosan azt sugallják ügyfeleiknek, hogy a ruhák egyszeri viselés után már ki is mennek a divatból.
2. A kedvezmények igazából nem is kedvezmények
A megszállott divatmániások odavannak az olyan outletekért, mint a TJ Maxx vagy a Marshall, ahol a divatházakban megtalálható árak töredékéért vásárolhatnak designerruhákat. Azonban az ilyen áruházakban fellelhető termékek, melyekről azt gondoljuk, hogy túl sokat gyártottak belőlük vagy eladhatatlanok voltak a márkaboltokban, a legtöbb esetben sajnos soha nem jártak a tervező üzletében.
„A hiedelemmel ellentétben az outletes ruhák soha nem jártak a „rendes boltban” és valószínűleg nem is abban a gyárban készítették őket, mint a „rendes ruhákat”" – írja Jay Hallstein a The Myth of a Maxxinistában, melyben kitér arra is, hogy a valóságban brókercégek állnak a tervezők mögött, akik ráveszik őket arra, hogy készítsenek olcsón eladható, alacsonyabb minőségű termékeket is a piacra.
„A komédiának vége: az olyan nagy márkák, mint a J.Crew, a Gap vagy a Saks Off 5th nem adják el a szezonból kifutott kollekcióikat outletekben. Azok a termékek csupán gyengébb minőségű kardigánok és mintás nadrágok" – erősítette meg a nyílt titokként kezelt ügyet a jezebel.com is az egyik cikkében.
3. Veszélyes vegyi anyagok kerülnek a ruhákra
A Center for Environmental Health szerint a Wet Seal, a Forever21 és felkapott fast fashion hálózatok ólommal és egyéb káros anyagokkal szennyezett pénztárcákat, öveket és cipőket árulnak az üzleteikben, annak ellenére, hogy a tavalyi évben aláírtak egy megállapodást arról, hogy korlátozzák a nehéz fémeket termékeikben. A egészségügyi szervezet a The New York Times-ban tett közzé egy cikket arról, hogy az ólomtartalmú termékek milyen káros hatással vannak a fiatal nőkre, elsősorban a kismamákra, akiknek akár a magzatuk is veszélybe kerülhet a terhesség alatt. A csontokban tárolódó ólom ugyanis meddőséget okozhat, de nagyobb a szívinfarktus, az agyvérzés és a magas vérnyomás kockázata is. Az ólomszennyezés mellett egyéb rákkeltő anyagok is, növényvédő szerek, rovarirtók és formaldehid is kimutatható a ruhákon, amit viselünk.
4. A ruha célja az, hogy tönkremenjen
Az olyan óriás márkák, mint a H&M, a Zara vagy a Forever21 esetében a külföldi szerző szerint a lényeg elsősorban az, hogy a vásárlók minél gyakrabban vegyenek új ruhát. Ami végülis érthető, mivel ha a ruha szétesik az első mosás után, akkor újat kell venni. Legalábbis a fast fashion márkák üzleti modellje szerint biztosan.
„Az olyan üzletek, mint a H&M több száz millió ruhát termelnek évente. Kis haszonkulccsal dolgoznak és mégis profittal adják el azt a rengeteg ruhát. Hogy ez miért érdekes? Azért, mert egy átlagos amerikai több mint 30 kiló textíliát dob ki évente. És ez a mennyiség nem adományba vagy jótékonysági üzletekhez kerül, hanem közvetlenül a hulladéklerakókba. Mivel a legtöbb ruha szintetikus anyagból, kőolaj-alapú szálakkal készült, valószínűleg évtizedekig tart, míg lebomlanak majd” – nyilatkozta az NPR-nak Elizabeth Cline.
„Vannak olyan termékek, amikre ránézek és egy szemetet látok magam előtt. Egyszerűen csak szar. Olyan fajta ruhák, amiket egy szombati esti buli erejéig viselünk, majd azok a szó szoros értelmében szétesnek” – foglalja össze véleményét a fast fashionről Simon Collins, a New York-i divatiskola, a Parsons dékánja.
5. Nem csinálnak problémát a gyerekmunkából
Lucy Siegle: To Die For: Is Fashion Wearing Out the World című könyvében rámutat, hogy az ipari becslések szerint a ruhák 20 - 60 százalékát hivatalosan nem bejelentett munkavállalók készítik otthonaikban. Bár vannak olyan gépek, amelyek úgy képesek felvarrni a gyöngyöket és a flittereket, hogy az olyan hatást keltsen, mintha azokat kézzel varrták volna fel, de ezek nagyon drágák, be kell fektetniük a ruhagyáraknak. Siegle szerint sokkal valószínűbb, hogy a külföldi gyárak nem invesztálnak ilyen berendezésekbe, különösen akkor nem, ha azok a ruhák fast fashion márkák megrendelésére készülnek. Siegle könyvéből kiderül, hogy több millió elkeseredett otthoni munkás van a világ legszegényebb régióiban található nyomornegyedekben, akik a varrás fölé görnyedve egész nap az ilyen divatos ruhákat varrják és hímezik.
Gyakori jelenség, hogy a gyermekek is besegítenek az otthon dolgozóknak, hogy azok időben be tudják fejezni a munkát, hogy az minél előbb a mi gardróbunkban landolhasson. Ezek a kizsákmányolt emberek és a kiskorúak a ruházati ipar legalacsonyabb béréért dolgoznak. Egyre többen és többször hangoztatják, hogy váljunk tudatos fogyasztóvá, vásároljunk helyi kereskedőktől, vásároljunk kevesebbet, használt ruhát vagy gyűjtsünk drágább, de minőségi ruhákra. Ilyen, a témával kapcsolatos mozgalom a factory45.co is, amiről a linkre kattintva tudhat meg többet.
