Az indiai Reklámszabályozási Bizottság csütörtökön új irányvonalat fektetett le a bőrszín-fakító termékeket hirdető reklámokkal kapcsolatban, mivel azok azt a negatív tévképzetet közvetítik, hogy a sötét bőr alsóbbrendű és kevésbé vonzó a fehérhez képest – áll a bizottság nemrégiben publikált nyilatkozatában. Az új irányvonalak egyértelműen kikötik, hogy a reklámok többet nem erőltethetnek rá semmiféle megbélyegzést sötétebb bőrű modelljeikre, de valószínűleg a bőrfakító-termékek visszaszorítása is cél.
Ideje volt már, hogy a Youtube-on is erősen kritizált, Indiában pedig a mindennapi szépségrutin részeként funkcionáló bőrszín világosító termékek reklámjait új, szigorúbb keretek közé szorítsák, mivel többek szerint hátrányos helyzetben, egyenesen alsóbbrendűként ábrázolják a sötétebb bőrű modelleket.
Az új irányelvek
- A reklámoknak nem szabad bármiféle diszkriminációt közvetíteniük a bőrszínt illetően, illetve nem erősíthetik a bőrszínnel kapcsolatos negatív társadalmi sztereotípiákat. Ezen belül is kifejezetten sértő boldogtalan, depresszív és cseppet sem vonzó helyzetekben ábrázolni a sötétebb bőrű modelleket.
- Ezek a reklámok nem állíthatják be úgy a sötét bőrű embereket, hogy bármiféle hátrányuk származzon belőle az életben, mint például: hátrányos helyzet a karrierjüket, előléptetésüket, fizetésüket, magánéletüket illetően.
- A reklámoknak nem szabad semmiféle társadalmi-gazdasági, vallási, foglalkozási vagy etnikai kérdéskörrel összekapcsolniuk a világos és sötét bőrt, valamint a bőrszín szerinti nemi diszkrimináció állandósítása sem megengedett.
"A legtöbb nagy reklámcégnek követnie kell az új irányelveket. A bőrvilágosító termékeket több multinacionális márka, például a L’Oréal, a Johnson & Johnson és a Revlon is forgalmazza" – nyilatkozta az ASCI egykori elnöke, Bharat Patel, de az indiai divat- és szépségiparnak is nagy része van a negatív sztereotípiák kialakulásában.
A fehérebb bőrre való törekvés legalább olyan népszerű a keleti országok piacán, mint nálunk az öregedés elleni harc: rengeteg kozmetikum ígér fehérebb bőrt, de a semmit nem érő krémeknél sajnos vannak veszélyesebb módszerek is. Susan Runkle a 2003-as Miss India választáson vizsgálta meg közelebbről a lányok felkészülését, mely során kiderült, hogy szinte mindegyik fiatal nő szedett már valamilyen bőrszín-változtató gyógyszert. A napi gyógyszerezés pedig gyakran kellemetlen mellékhatásokkal párosult. "Az egyik versenyző arról panaszkodott, hogy túl gyengének érzi magát és egyre többször émelyeg a dél-indiai bőrét folyamatosan fakító gyógyszerektől" – emlékszik vissza Runkle. A szépségverseny másik különös sajátossága, hogy néhány kivételt leszámítva a legtöbb győztesnek sokkal világosabb bőre volt, mint az átlagos indiai nőé.
Bár a Reklámszabályozási Bizottság jelenlegi kezdeményezése mindenképpen pozitív, attól még az indiai őrület eltörlésétől nagyon messze van, nem mellesleg a gyártók sem tűnnek túlságosan stresszesnek az új szabályok miatt. Ők ígyis-úgyis halálra keresik magukat, az etikai kérdés pedig – hogy alárendeltnek titulálják a sötétebb bőrűeket – már csak másodlagos a nem kis profithoz képest. Hogy számokban is érezhető legyen: az indiai bőrfehérítő termékeket jelentő piac nem kevesebb mint 434 millió dolláros potenciállal bír, évente pedig átlag 18%-os növekedést tudhat a magáénak, ezt kérdéses, hogy a megújult reklám-irányelvek képesek-e bárhogy befolyásolni.
