Táskatörténelem egy képben

Olvasási idő kb. 2 perc

Infografikán mutatjuk meg, hogy lett a középkori bőrszatyorból Hermes Birkin.

A Pursepixie.com készített rajzos infografikát arról, hogyan alakult ki több száz év alatt a modern táska formája. A XIV.-XV. században még csak derékra csatolt szütyőt hordtak, melyben pénzen és apróságokon kívül nem volt más, a reneszánsz korban már díszesebb volt a táska, de még mindig főként pénzt és illatos fűszereket tartottak benne, hogy utóbbi kicsit elvegye az átható emberszagot.

A viktoriánus korban a ruha alatt viselték az apró szütyőt, de akkoriban már megjelent emellett a retikül is, melyben a vagyonos nők tartották maguknál apró értékeiket.

A XIX. században már fémlánccal kombinált kistáskákkal jártak a nők, mely az övre csatolva praktikus dísze volt ruhájuknak. Az operába pedig bőrből készült apró táskában vitték magukkal látcsövüket, púderjüket és kis kekszeiket az asszonyok. A XX. században a technikának köszönhetően már mindenki számára elérhetőek voltak a több rekeszes, szép és praktikus táskák, aztán 1955-ben megjelent a legendás, 2.55-ös Chanel retikül is, mely forradalmasította a táskapiacot kialakításának és külsejének köszönhetően.

Az infografika a Hermes Birkin bagjével zárul, mely a készítők szerint tökéletesen reprezentálja, mit jelentenek ma ezek a kiegészítők: míg korábban a praktikum vezérelte azokat, akik táskát vettek, mostanra ez a kiegészítő (is) az anyagi helyzetünket tükrözi, státuszszimbólumként funkcionál.

 History of the Handbag
 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

nemoszi
nemoszi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.