Mikor megkerestek minket azzal, hogy próbáljuk ki a MOM Parkban működő, ingyenes stylist-szolgáltatást, eléggé elképedtünk, mert fogalmunk sem volt róla, hogy ilyen már Magyarországon is létezik. Azt tudtuk, hogy Angliában és az Egyesült Államokban már bevett szokás, és nők ezrei veszik igénybe a nagyobb üzletekben – Debenhams, House of Fraser, Selfridges, Harvey Nichols, hogy párat említsünk – a "personal shopper” azaz „személyi vásárló”-szolgáltatást. Ez annyit tesz, hogy egy szakember, aki jártas a divat világában, van szeme a különböző női alkatokhoz és stílusokhoz, és ismeri az üzletek és plázák kínálatát, egy előre egyeztetett időpontban fogadja az ügyfelet, átbeszélik, mekkora a büdzsé, milyen színeket, fazonokat szeretne a kuncsaftnak, aztán indulhat a shopping.
Becca és Moana meghívott sajtósként nézte meg a MOM szolgáltatását, de mivel nem bízunk az ilyen előre leszervezett, PR-szagú események hitelességében, Nemoszi külön, "álruhában" is elment a MOM-ba, hogy kipróbálja, milyenek a szakemberek, ha nem tudják, hogy cikk készül róluk. Az élmények vegyesek, de összességében jók: a stylistok nagyon kedvesek, kitartóak és értik a dolgukat, kifejezetten kellemes időtöltés velük átnézni a pláza kínálatát. Részletek a hajtás után!
Külföldi élményeim alapján arra számítottam, hogy míg a personal shopper összeválogatja a ruhákat, én, a delikvens békésen kávézgatok, teázgatok, majd a szolgáltatók saját helyiségében, egy hatalmas, mindennel felszerelt próbafülkében felpróbálgatom, amit a stylist hoz nekem – számol be Becca. Ez a szolgáltatás Londonban a legtöbb helyen ingyenes, a Selfridgesben is csak 15 angol fontot (5600 forint) kérnek érte, ami ugye semmiség a bevásárlásra szánt költőpénz mennyiségéhez vagy az ottani fizetésekhez képest. Cserébe ha azonnal az új ruhakölteményben mennék az esti partira, le is zuhanyozhatok az erre fent tartott, luxuskialakítású fürdőszobában. Persze, azt nem vártam, hogy ilyen körülmények lesznek a MOM-ban, bár azt reméltem, hogy csendben elücsörgök az egyik emeleten kialakított próbafülkék egyikében. Nos, ez nem így történt.
Ismerkedés a MOM-mal
Tus-Dzsurbán Ágnes vezető stylisttal a MOM információs pultjánál találkoztunk, majd egy kávézóba ültünk be átbeszélni, hogy mik az idei trendek. Engem speciel nem annyira érdekelt, hogy a nagy világmárkák miben képzelnek el ebben a szezonban, sokkal jobban érdekelt, hogy mik azok a ruhák, amiket eddig soha nem vettem fel, mert úgy véltem, nem állnak jól, és most egy szakértő – a trendek ismeretében – bebizonyítja az ellenkezőjét.
A beszélgetés során megtudtuk azt is, hogy főként kik veszik igénybe ezt a szolgáltatást, egyrészt vannak a kismamák, akik nem elégedettek a ruhatárukkal, és szükségük van arra, hogy valaki megmondja, most éppen mi is áll jól nekik, másrészt ott vannak az idősebb nők és az üzletasszonyok, akik szintén másra bíznák a gardróbfrissítést kényelmi vagy egyéb okokból. Sokan vannak, akik rendszeresen visszatérnek, de van, aki csak egyetlen alkalomra, mondjuk egy hivatalos eseményre, gálára keres megfelelő öltözéket. Az sem gond, ha valaki egy már meglévő ruhadarabhoz keres hozzáillő dolgokat, illetve a stylistok segítenek szortírozni is, ha valaki mondjuk bevisz pár szoknyát, de ezek a lehetőségek nyilván inkább a visszatérő vendégek számára adottak.
Már az elején kiderült az is, hogy a páros tanácsadás nem jó ötlet, ugyanis ennyi idő alatt nem lehet két emberrel is megfelelő mélységben foglalkozni. Persze vannak, akik barátnőikkel jelentkeznek be egy időpontra, de ezt nem ajánlják. Jó, ha valaki csak egy kérdést akar feltenni, például, hogy milyen magassarkút vegyen, ha egész életében lapos cipőket hordott, az belefér, de ez inkább magányos műfaj. Persze ha sok ruhát kell cipelni és próbálgatni, akkor jól jön pár segítő kéz még.
Indulhat a menet
Mivel a MOM-ban nincs lehetőség arra, hogy a kliens lepakoljon valahova, azt tanácsoljuk, hogy a lehető legkevesebb cuccot vigye magával a két órás túrára. Arra is készüljön fel, hogy sokat fog öltözni-vetkőzni, kényelmes cipő, könnyen levehető ruhák ajánlottak. Azt tanácsoljuk, testszínű melltartót vegyen fel, ami nagyjából mindenhez menni fog, amit felpróbál.
Miután mindent átbeszéltünk, elindultunk felfedezni a boltok kínálatát – folytatja Becca az élménybeszámolót. Először a Marc Cainbe mentünk, és itt jött a meglepetés, a szakember tényleg olyan ruhákat ajánlott, amiket soha nem vettem volna fel, de úgy érzem, jogosan – a fotókon meg is nézheti, miért. Hiába erősködtek a kollégák és a stylist is, hogy jól nézek ki, sajnos nem tudtak meggyőzni. Miután látta a stylist, hogy nehéz eset vagyok, megkérdezte, melyik boltba mennék be szívesen. A Promodot és Michael Korst céloztam meg. Előbbiben a stílusomhoz illő szettet kaptam, bár a bizsukat nem kifejezetten kedvelem, de ezekkel a ruhákkal tényleg jól mutattak. Az ötletet meg is vettem, bár nem mondom, hogy nem hasonlóan választottam volna, ha egyedül indulok bevásárolni. A Michael Korsért is nagyon hálás vagyok, ugyanis magamtól nem szívesen mentem volna be: utálom ha egy menő boltból kinéznek csak azért, mert nem veszek semmit, és ez itt már megtörtént.
Összegzés
A mellékelt galéria fotóin látszik, hogy milyen ruhákat kaptam, a képaláírásokból meg kiderül, hogy mennyire tetszett, vagy nem tetszett, amit rám adtak – írja Becca. A két óra szerintem nagyon kevés első körben, ha nincs egy kifejezett ruhadarab, amit keres, hanem tényleg átalakítaná stílusát, vagy az érdekli, hogy a MOM üzleteiből milyen teljesen új ruhatárat tudna összerakni. Vásárolni sehol nem kötelező és a stylist sem nyomja, hogy mindenképp vegyek meg ezt vagy azt, ez mindenképp pozitív. A túra alatt minden üzletben félre lehet tetetni a nekünk tetsző ruhákat két órára és visszamehetünk értük, ha végignéztünk minden nekünk tetsző üzletet.
A rám aggatott ruhák részben tetszettek, részben egyáltalán nem sikerült eltalálni a stílusomat, és az is zavaró lehet, hogy mindig csak az adott üzlet árukészletével dolgozhatnak a stylistok, azaz nem hozhatnak be a promodos ruha mellé egy szép cipőt a Bagattból, hanem a ruhát el kell képzelni szép cipővel, levenni, félretetetni, majd átcsattogni a kiegészítőkért máshova. Nagyon bírtam a Concept Gallery kínálatát és azt, hogy nem lehetett mellényúlni, egyszerűen minden tökéletes volt, csak hát sajnos nem engedhetem meg magamnak ezeket a dizájner darabokat. Nagyon tetszett még, hogy a stylist nem akart semmit sem rámtukmálni, végig mosolygott, és dicsérte az alakomat, a hajamat, a bőrömet, szóval inkább éreztem magam valami sztárnak, mint egy átlagos halandónak. Már ezért megérte eljönni, komolyan. Önbizalomtuningnak tökéletes.
Ha kedvet kapott...
A szolgáltatás ingyenesen elérhető bárkinek, online időpont-foglalás után lehet igénybe venni. A tanácsadás alapesetben két órányi, azonban, ha valaki kevesli ezt az időtartamot, lehetőség van két egymást követő időpontot is foglalni. A szolgáltatás igénybevétele nem vásárláshoz kötött; tartalmazza a személyes konzultációt, a vásárlást a stylisttal és a ruhatárelemzést.
Az időpontfoglalással egyébként kolléganőnknek, Nemoszinak meggyűlt a baja, mert bár kapott visszaigazolást, adott időpontban nem várta őt senki - rendszerhibára hivatkoztak a MOM-ban, és adtak neki időpontot egy héttel későbbre. Kellemetlen. Főleg kibumlizni a MOM-ba, várni 10 percet, az infopultos kolléganő segítségét kérni, majd hazakullogni dolgavégezetlenül. Jópont, hogy ezerszer elnézést kértek és az infopultpos kolléganő is elképesztően kedves és segítőkész.
Ha stylist szeretne lenni, nem vásárló, akkor a két legfontosabb dolog – a vezető stylist, Tus-Dzsurbán Ágnes szerint – a stílusérzék és az empátia. Stylistképzés van például a KREA Kortárs Művészeti Iskolán és a Werk Akadémián.
Álruhában ugyanez: először koppanok
Kipróbáltam, mit kapok ingyen a plázától, ha Tóth Edit, szabadúszó fordítóként jelentkezem be a young styling szolgáltatásra, melyet nem Tus-Dzsurbán Ágnes, vezető stylist tart, hanem a Fashion donor csapat, azaz két barátnő, Kata és Berta – kezdi Nemoszi. Eleinte úgy tűnt, minden rendben megy, megkaptam a visszaigazolást, elmentem egy szerdai napon a MOM-ba, majd vártam türelmesen. Mint kiderült, fölöslegesen, ugyanis a foglalásomat nem rögzítette a rendszer – a galériában megnézheti, hogy ennek ellenére én egy tisztességes visszaigazoló e-mailt kaptam, úgy gondolom, nem én voltam a béna. Az információs pultban ülő hölgy segítségével felhívtam a stylistokat, akik ezerszer elnézést kértek, hogy nem tudnak most nekem stylingot tartani, majd készségesen foglaltak nekem következő hétre időpontot, mert épp volt szabad hely.
Másodszor viszont nagyon bejön minden
Így aztán visszamentem egy hét múlva – ha tényleg Tóth Edit lennék, nem biztos, hogy lett volna kedvem. Így viszont muszáj volt, és azt kell mondjam, megérte. Kata és Berta nagyon kedvesen fogadtak az átriumban, ott a helyszínen meg is beszéltünk, mit szeretnék: szerepem szerint csak feketét hordok, de közelgő szülinapomra kéne egy nem feltétlenül fekete, divatos ruhácska, max. 20 ezer forintért. Azonnal tudták hova induljunk: a Mohitóba. Mint megtudtam tőlük, ez a márka a Reserved testvére és csak a MOM-ban nyitott üzletet országunkban, fiatalos és olcsó, pont megfelelő arra, ami nekem kell. A lányok készségesen összeszedtek nekem vagy 10 szettet, figyeltek arra, miket kérek, de közben finoman forszírozták, hogy próbáljak színeket.
Nagyon jó ruhákat szedtek össze, és míg próbáltam, lelkesen dicsérték az alakomat, a bőrömet: még sose vásároltam úgy, hogy valaki ilyen türelmesen és kedvesen segített volna. Igazából kicsit zavarban is voltam, hogy így lefoglalok két embert két órára a hülye vásárlásommal, de ez már az én problémám – Kata és Berta mindent megtett, hogy jól érezzem magam, nem voltak tolakodóak és tényleg jó tanácsokat kaptam tőlük.
Például azt, hogy hagyjam már a lógós, 38-as darabokat, vegyek inkább 36-os ruhákat, amik kihangsúlyozzák a derekam. Hogy tegyek le arról, hogy mostanság divatos, new look-stílusú, lábszárközépig érő harangszoknyát akarjak venni, mert ehhez sajnos nem elég a 160 centi – teljesen igazuk van.
Segítettek öltözködni, ha kértem őket, hozták helyettem a kiválasztott ruhákat és végig oda tudtak figyelni rám – én tuti eluntam volna magam, ha azt kell végigasszisztálnom, hogy valaki felvesz 15 különböző ruhát. Tök jó, hogy ők kommunikálnak az eladókkal, méretet kérnek, félretetetik a kinézett ruhát, ha kérem. A séta közben meséltek munkájukról és a friss trendekről is, arról, hogy miket kéne hordanom. Nagyon közvetlenek, olyan volt, mintha barátnőkkel vásárolnék. Igazat megvallva másfél óra alatt nagyon elfáradtam és találtam is olyan ruhát, amit megvennék, így aztán "elkéredzkedtem" a két órás program végéről: bőven megkaptam másfél óra alatt azt, amit szerettem volna.
Összességében: nem tudok rosszat mondani
Nagyon jó kezdeményezésnek tartom a MOM-stylingot. Ajánlom mindenkinek, főként azoknak, akik szeretnének olyan szakértőkkel vásárolni, akik kíméletesen, de megmondják az igazat, miközben folyamatosan kényeztetik az ember lelkét – írja Nemoszi. A másfél óra engem nagyon feldobott, igazán jó kedvem lett attól, hogy ilyen kedvesek velem az üzletekben és ilyen jó tanácsokat kapok, boltkörképek után ritka, de most mosolyogva mentem haza.
Elsősorban azoknak ajánlom a szolgáltatást, akik amúgy is szeretnek társasággal shoppingolni: én egyébként magányos vásárló vagyok, így megszoktam, hogy egyedül vagyok a kiválasztott ruhákkal és a döntési helyzetekkel. Néha zavarban voltam attól, hogy a felvett ruhát megmutathatom valakinek, hogy dicsérgetnek (hülye önbizalomhiány), vagy attól, hogy valaki jön velem és helyettem válogat – nem szoktam meg, hogy kiszolgáljanak a boltokban. De még így is, hogy igazi mizantróp vagyok, nagyszerű élmény volt a közös vásárlás, ahogy Becca is írta: sztárnak érezhettem magam két órára, ráadásul semmibe se került a túra. Ha nincs plázafóbiája, szerintem mindenképp menjen el ön is egy körre: nincs vesztenivalója, legfeljebb jól fogja érezni magát!
