"Fiatalok voltunk, vékonyak és átkozottul szerencsések"

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

AZ ötvenes évek egyik legtöbbet fotózott modellje, Barbara Mullen azt mondja, most nem modellkedne.

Barbara Mullen az ötvenes évek egyik legtöbbet fotózott arca volt. A Daily Mailnek beszélt arról, hogy milyen volt akkor modellnek lenni, hogyan csöppenhetett valaki a modellek közé, és hogy nem érti, mi folyik ma a szakmában. Miért szól arról, hogy egymást tapossák le a modellek?

Mullen idén 86 éves, Svájcban él a második férjével, és a írás alapján nem hiányzik neki New York és a pezsgés, bár az ablakpárkányon azért felsorakoztatta a Chrysler Building, a Szabadságszobor és az Empire State Building miniatűr mását. Mullen egy el is csodálkozik azon, hogy valakit még érdekelhet a története. Mint mondta, ők nem voltak különlegesek, senki nem tudta régen a nevüket, nem fütyültek utánuk az utcán. "De fiatalok voltunk, vékonyak voltunk és átkozottul szerencsések."

A legújabb szépség

A nő a Bergdorfban dolgozott, és lényegében az volt a dolga, hogy élő próbababaként bemutassa a ruhákat a tehetős vendégeknek. Utálta, de a szerencse többek között ahhoz is hozzásegítette, hogy ettől az állástól megszabaduljon. A nagy pillanata 1947 őszén érkezett el, amikor a Vogue-nak akartak egy ruhát fotózni, azonban az éppen az ő törékeny alkatára volt szabva, így hiába érkeztek a munkára modellekkel. Mullen hirtelen John Rawlings fényképezője előtt találta magát, amint kapja az udvarias utasításokat, hogyan pózoljon.

Még mindig megvan neki a szám, amibe az ekkor készült kép került: egy ideges lány látható rajta, aki egy zöld kanapén ücsörög hatalmas tüllruhában. Az alatta lévő szavak pedig a következő évtized hírnökei voltak. "Az új szépség részben hozzáállás."

Az ötvenes évek előtt a divatmodellek többnyire olyan társasági előkelőségek voltak, akik meg tudták engedni maguknak, és viselték is a ruhákat, aztán különleges kinézetű, mégis hétköznapi lányok lettek a befutók. Mullen arcának tagoltsága nem az akkori szépségideált idézte, a szemei túlságosan hangsúlyosak voltak, a feje túl kicsi, a nyaka túl hosszú volt, a modern ruhákat viszont pontosan az ő finoman nyúlánk testére tervezték.

Úgy érezte, hogy ők átlagos lányok, akiket mégis előkelővé, emelkedetté tettek az egyéni tervezésű ruhák. Keményen és gyorsan kellett dolgozniuk, maguknak készítették el a sminkjüket, csinálták meg a hajukat, de hatalmas összegeket kerestek. Akkoriban 3000 dollár volt az átlagos éves fizetés az Egyesült Államokban, ő ennek a hússzorosát kereste.

1955-ben aztán a Photography magazin címlapjára került Jean Patchetttel, Evelyn Tripptel és Dovimával azzal a szöveggel, hogy: "Ismerje meg a világ legdrágább modelljeit". A csillogásnak viszont hamar véget vetett, hogy férjénél agydaganatot diagnosztizáltak. Három hónappal a lap megjelenése után a férje halott volt.

Nem tarthat örökké

Nem sokkal később Mullen Párizsba bent, hogy újrakezdje a karrierjét, amit a férje halála után különböző pletykák az Egyesült Államokban megtépáztak, Végül 16 évvel a szerencsés és váratlan felbukkanása után befejezte a modellkedést. 1963-ban Londonban ugyanis William Klein egy húszéves buckinghamshire-i lányt fotózott a Vogue számára. Jean Shrimpton képe aztán azokkal a kísérő szavakkal jelent meg, hogy: "az új szépség".

A kortársai közül többen katalógus modellek lettek, formálódó ügynökségekhez kerültek, de ő továbblépett. Mullen, ahogy a Daily Mail írja, nem érti a modern magazinokat, nem érti a kicsavart pózokat, és nem hiszi, hogy ilyen körülmények között ő modellnek állt volna. Szerinte modellnek lenni már nem egy csodás véletlen szüleménye, hanem heves versengés eredménye.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.