Hét dolog, ami máshogy ment a régi divatbemutatókon

Olvasási idő kb. 3 perc

Az ötvenes években nem ültek hírességek az első sorban és a modellek magukat sminkelték a show előtt. Nézze meg, mi változott az elmúlt évtizedekben!

Javában zajlanak a 2014-es tavaszi-nyári kollekciókat bemutató divathetek, amiket nem mindig vett körül ekkora felhajtás, mint napjainkban. Bár azt nehezünkre esik elképzelni, hogy milyen lehetett az élet a vízvezetékek kiépítése vagy a kerék feltalálása előtt, azért azt még nekünk se gond vizionálni, hogy az internet kora előtt, az ötvenes években a divatbemutatók viszonylag egyszerű, paparazzo és street style bloggerektől mentes dolognak számítottak.

Galéria ikon

16

Galéria: 7 dolog a régi divatbemutatókról
Fotó: John Chillingworth / Europress / Getty

Egészen a hetvenes évek végéig a divatbemutatókat iparági eseménynek tartották, melyek nem különösebben vonzották a tömeget. A Huffington Post szerkesztői összegyűjtötték azt a 7 szembetűnő különbséget, ami a régi bemutatók és a modern showk között fellelhető. Nézze meg, hogyan zajlottak a divathetek hatvan éve!

1. Nem ültek celebnők az első sorban

A bemutatókon a tervezők személyesen mutatták be legújabb munkáikat az áruház tehetősebb vásárlóinak és néhány, a show alatt dohányzó divatszerkesztőnek. Egyáltalán nem volt egyhetes káosz a divatshow miatt a városban és hírességek sem ültek a bemutatók első soraiban.

2. A Street Style mánia viszont nem újkeletű jelenség

Az ötvenes-hatvanas években az Instagram vagy a Tumbrl helyett filmhíradóból értesülhettek a legújabb trendekről a divat iránt érdeklődő nők Párizsban.A kisfilmeken nem tökéletes alakkal megáldott modellek parádéztak, mivel a felvétel célja az volt, hogy oktassák a divatot, illetve a stílusos öltözködést a francia nőknek, mint alábbi videóban látható.

3. A kifutó egy szintben volt az ülésekkel

A bemutatókon Londontól-Párizsig átlagos alkatú fehér nők mutatták be a divatházak legújabb kollekcióit. A kifutó pedig gyakran egy szinten volt a közönséggel, így közvetlenül szemügyre lehetett venni a designer ruhában sétáló modelleket, és ki is lehett volna gáncsolni őket.

4. A modelleknek voltak arckifejezéseik

A modellek arckifejezésekkel kommunikáltak a közönséggel, gyakrabban mosolyogtak, mint mai kollegáik.

5. A modellek magukat sminkelték

Az egyik legsokkolóbb különbség az akkori és a mai divathetek közül mégis az, hogy pár évtizeddel ezelőtt a divatházak még nem alkalmaztak külön kreatív sminkmestert a bemutatókhoz, mint napjainkban, hanem megkérték modelljeiket, hogy fessék ki magukat az alkalomra. Bár ilyen eset hazánkban még most is előfordul, azért a nagy márkák kreatív vezetői ma már valószínűleg be sem mutatnák kollekcióikat egy gondosan kiválasztott sminkes illetve stylist nélkül.

Galéria ikon

16

Galéria: 7 dolog a régi divatbemutatókról
Fotó: Martha Holmes / Europress / Getty

6. Kevésbé voltak komolyak a bemutatók

Mostanság véresen komolyan veszik a divatheteket a márkák, ami érthető, mert kis túlzással a bemutató sikerén áll vagy bukik a márka jövője. Régebben simán kifutóra küldtek vicces szetteket, vagy kiegészítőket, mindenféle szakemberek által kidolgozott koncepció nélkül, hogy jobb kedve legyen a sorokban ülő vásárlóknak és újság-szerkesztőknek.

7. A bemutatókat a tévé is közvetítette

Az ötvenes években még nem érte egymást annyi bemutató, mint napjainkban, így az NBC  TV-felvételt is készített a puccos szalonokban tartott ruha- és ékszerbemutatókról az akkori brit divatmániásoknak.Igaz, most van külön Fashion TV csatorna, de az azért nem ugyanaz, mintha a híradó helyett vagy mellett futna valamelyik kereskedelmi csatornán a New York-i divathét.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.