Napjainkban a modellek az etalonok, a fotós és a sebész azonban rajtuk is talált hibát. Marc Erwin Babej különleges képeit mutatjuk be.
A plasztikai sebészet világa megosztó: vannak, akik teljesen elzárkóznak előle és azt mondják, hogy az embernek úgy kell élnie az életét, ahogy megszületett. Van viszont egy másik, a műtétek borsos árait elnézve, sokkal tehetősebb réteg, akik ritkán tudnak megállni egy beavatkozásnál. Mindig találnak magukon valamit, amit korrigálnának, legyen szó egy kis zsírleszívásról vagy ajakfeltöltésről.
Ha nem is tartozunk egyik csoportba sem, akkor is biztos eljátszottunk már a gondolattal, hogy ha lehetőségünk lenne, mit változtatnánk meg magunkon: van olyan, aki az orrával nem elégedett, más feszesebb arcot szeretne. Hasonló gondolata támadt Marc Erwin Babej fotósnak is, aki egy plasztikai sebész barátjával közösen készítette el a projektjét.
A koncepció
Mi történik és hogyan hat a kultúránkra az, ha a tökéletesnek hitt emberekben is hibát találunk? Vajon van olyan ember, akin egy sebész sem változtatna? Erre kereste a választ a művész a Mask of Perfection, azaz A tökéletesség álcája nevű fotósorozatában. "Éppen egy fotózáson voltam és közben Maria-val [Maria M. LoTempio, MD, a plasztikai sebész barátja - a szerk.] beszéltem telefonon. Akkor támadt ez a gondolat a fejemben, ami nem sokkal később meg is valósult" – mesélte a fotós a sorozat születéséről.
Az ötletelések során arra jutottak, hogy most kizárólag a női arcra koncentrálnak, de tervben van egy olyan munka, ahol az egész testet és annak lehetséges korrekcióit mutatnák be.
A modellek
A páros ezután a húszas éveiben járó hölgyek után kutatott. Olyanokat szerettek volna kiválasztani, akiket a legtöbb ember szépnek titulálna és meglepődne, ha rájönne, hogy rajtuk is lehetne javítani plasztikával. Végül 12 fotóalanyt találtak és meg is kezdődött a munka. Megkérdezték a dr. LoTempiót, hogy mit változtatna az egyes modellek arcán, ő bejelölte a fotón azokat a helyeket és gondolatait később megosztotta a fotóssal. A galériánkban megtalálja ezeket a képeket, a képaláírásokban pedig szerepel a hölgy életkora és a javasolt beavatkozások is.
Ha élőben is megnézné...
akkor sajnos rossz hír, hogy mindezért külföldre kell utazni. A képekből készült kiállítás megtekinthető:
- idén októberben az Adamson Galériában Washingtonban és az Amstel Galériában Amszterdamban,
- két művészeti vásáron: az egyik szintén Washingtonban, a másik pedig Miami Beach-en.
Babej azt reméli, hogy a munkája magáért beszél majd és az emberek rájönnek, hogy mennyire megnőtt az igény a tökéletességre – sokszor azonban az emberek saját magukon javítanának utoljára és sokkal inkább a környezetüktől várják el azt, hogy változtassanak magukon. Arra kérdésre, hogy ő melyik oldalon állt, azt válaszolta, leginkább semelyiken. "Úgy tekintek erre a sorozatra, mint a szépség két különböző mivoltjára. Az egyik a szubjektív, tudatalatti, amit nem is kell indokolni. A másik pedig az objektív, amit a szakértők terjesztenek, ami a mindennapi életben a plakátokról és a tévéből visszaköszön. A munkánk számos visszajelzést kapott és úgy vettem észre, hogy azok, akik a természetes szépség védelmére kelnek, mélyen elítélik és istenkáromlásként tekintenek a plasztikai sebészetre. A mesterséges beavatkozások védői ritkábban írnak hozzászólást; ha meg is teszik, óvatosak. Ugy, ahogy az ateisták sem kürtölik világgá nézeteiket" – mesélte a Díványnak a művész.
