Míg a legtöbb modell pályafutása nem tart tovább egy évtizednél, az olasz-magyar származású Carmen Dell'Orefice karrierje közel hetven éve töretlen a divatszakmában – írja a dailymail.co.uk. A 15 évesen már legendás fotósok kamerája előtt pózoló, őzikeszemű modell előtt tiszteleg a You magazin legújabb kiadása, mely címlapjára tette a legendás modellt, aki Jane Mulkerrins-nek adott interjújában beszélt karrierjéről, titkairól és filmbe illő életéről is.
„Az, hogy 15 évesen, 1947-ben a Vogue címlapjára kerültem, semmit nem jelentett nekem. Persze ez nem azt jelenti, hogy hálátlan voltam, inkább érthetetlen volt számomra az egész. Sosem értettem, mit láttak meg a lányban, aki vonogatta a vállát. Bármi is volt az, modell vagyok közel hetven éve” – vallja Dell'Orefice.
„Nem tudok a divatról beszélni”
A modellt 13 éves korában fedezte fel egy fotós, Herman Landschoff felesége egy New York-i buszon. Később Landschoff készítette a kamaszodó lány első tesztfotóit, melyeknek köszönhetően megkapta első címlapját a Vogue-nál 1947-ben. A következő évben már Salvador Dalínak ült modellt, aki a hét dolláros gázsi mellett egy festményt is ajándékozott neki. Nem sokkal később már a huszadik század leghíresebb fotósainak, Richard Avedonnak, Cecil Beatonnal és Norman Parkinsonnak a stúdiójában találta magát és számos divatkampány arca lett. Kortársait már rég elfeledték, vagy elhunytak, de ő még mindig felvonulhat Gaultier, Galliano vagy Mugler kifutóján, illetve olyan luxusmárkák kampányainak arca lehet, mint a Rolex.
Jane Mulkerrins-t lenyűgözte a 82 éves hölgy, aki átgondoltan és szenvedélyesen mondta el véleményét politikai és gazdasági kérdésekben – viszont a divatrólé egy szót se ejtett. „Nem tudok a divatról beszélni” – mondta elutasítóan a ráksalátája és a citromsorbet felett Dell'Orefice, aki még mindig meglepő jelenség: magas, vékony, ezüstös haja csillog, arccsontja sima. Bőre sincs megereszkedve, de legalább nyíltan elismeri, hogy évtizedek óta szilikoninjekciókkal tartja formában ráncait, sőt ötven évvel ezelőtt még a félelmetesen hangzó orvosi dermabráziót (az elhalt hámréteg lecsiszolása) is kipróbálta.
Annak ellenére, hogy három hónappal ezelőtt esett át egy fájdalmas dupla térdprotézis műtéten, magas sarkú cipőt viselt az interjú alatt is, de megjelenésénél sokkal érdekesebb lenyűgözően hosszú és illusztris karrierje, amit bármelyik hollywoody-i forgatókönyíró megirigyelhetne.
Bevándorló szülők egyetlen gyermekeként Carmen kezdetben csak azért modellkedett, hogy segítse szegény sorban élő szüleit, akik külön éltek egymástól, de nem váltak el. Ő maga viszont háromszor is volt férjnél. 21 évesen hozzáment Bill Miles-hoz, akitől egy lánya született. Mivel Miles hűtlen volt hozzá, így elváltak. 28 évesen feleségül ment Richard Heimann fotóshoz, de őt is otthagyta, mondván, még nem áll készen a házasságra.
Harmadik házasságát az építész Richard Kaplannal kötötte 1963-ben, de a nász zátonyra futott, így 11 év után külön váltak. Házasságán kívüli kapcsolatainak listája meglehetősen változatos, járt Norman Parkinson fotóssal, az amerikai talk show-s David Susskinddel és a multimilliomos Norman F Levyvel.
„Nekem nincs szükségem sok mindenre. Úgy akarom élni a mindennapjaimat, hogy elkerüljön a félelem. Az álmom az volt, hogy balett-táncos legyek, de 13 évesen reumás láz miatt ágynak dőltem és túl magas is voltam a tánchoz, ráadásul az izomzatom sem bírta a strapát. Jártam egy balettcsoportba, de nem tudtam egy plie-t (a térdek folyamatos hajlítása) sem csinálni anélkül, hogy el ne essek. Ez volt az első csalódás.
"Soha nem mentem férjhez, ha igazán szerelmes voltam"
"Van iMac-em és iPad-em, de nem tudok sms-t írni, mert arthritisem (reumás ízületi gyulladás) van. A technológiának kell szolgálnia minket ahelyett, hogy mi szolgáljuk azt" – mondja a fiatalos nyolcvanas.
"Modellként nem volt még identitásom, nem voltam egy kaméleon típus. Nem voltam egy teljes személyiség, magányos voltam. Nem voltam egy címlaplány típus. Az elmúlt 15 évben több címlapon pózoltam, mint azelőtt bármikor. A mai fiatal modelleket megtanítják járni a kifutón, de az egész a szexről szól. Hiányzik a finomság, nincs romantika. Minden olyan közönséges és ez olyan szomorú" – teszi hozzá Dell'Orefice.
"Soha nem mentem férjhez, ha igazán szerelmes voltam. Gyógyíthatatlanul romantikus vagyok. Ma mindenki listákat gyárt, követelőzik, hogy ezt szeretné meg azt szeretné. Az emberi kapcsolatokból ma már hiányzik az empátia. Az élet, a szerelem az szimpla kémia. 16 éves voltam, mikor beleszerettem az első férjembe, aki 26 éves volt és volt egy fia a korábbi házasságából. Ő pedig szerelmes volt egy idősebb nőbe. Nem volt sok önbecsülése. Csak azért, mert az emberek látnak engem a Vogue címlapján, még nem kapnak betekintést a érzéseimbe, vágyaimba" – vallja a modell.
"Fél életembe telt, mire megértettem ki vagyok, mit akarok. Nagyon közel álltam az utolsó férjemhez, de amikor az egyik legrégebbi barátom a közelmúltban meghalt – hatvan éve voltunk barátok- rájöttem, hogy a barátod a lelki társad is egyben. Nincs olyan dolog amit ne mondtam volna el neki – legyen az jó vagy rossz – és ez az igazi barátság" – zárja az interjút Dell'Orefice, akiről biztos sokat hallunk még.
