Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csak január 31-én törölték el végleg azt a 200 éves törvényt, mely szerint letartóztathatók a nadrágot viselő nők Párizsban.
Vicces, de csak január 31-én törölték el végleg azt a törvényt, mely szerint letartóztathatók a nadrágot viselő nők Párizsban. A szabályozás több mint 200 éven át tiltotta a nők számára a nadrágviselést – írja a Telegraph. Furcsa, hogy csak most sikerült elérnie Najat Vallaud-Belkacemnek, a francia nőjogi miniszterasszonynak elérnie, hogy hatályon kívül helyezzék a törvényt: már többször megpróbálták ugyan hatályon kívül helyezni, de mindig lesöpörték az ügyet azzal az indokkal, hogy ez a törvény nem fontos, egyébként meg a francia törvényhozás történelmének része.
A több mint két évszázados törvény értelmében a nőknek külön hatósági engedélyt kellett kérniük arra, hogy "férfiként" öltözhessenek, ergo, hogy a szoknya helyett a sokkal kényelmesebb, nadrágos viseletet választhassák. Ha nem így tettek, akkor könnyen le is tartóztathatták őket, bár a rendőrök egyáltalán nem éltek ezzel a joggal.
„Ez a rendelet ellentétes az alkotmányban is lefektetett nemek közötti egyenlőséggel, nem beszélve Franciaország európai kötelezettségeiről” – hangsúlyozta Vallaud-Belkacem, a francia konzervatív párt szenátora egyik beszédében, aki a minisztert sürgető határozataiban kérte a szabályozás mielőbbi visszavonására. Hogy miért éppen a divat fővárosa áll a szabályozás fókuszpontjában?
Az egész a francia forradalomig vezethető vissza, annak idején ugyanis itt tobzódott a legtöbb lázadó, akik előszeretettel hangoztatták, hogy ők bizony nem a burzsoáziához köthető térdnadrágot (francia nevén 'culotte'), hanem a hosszú szárú nadrágot viselik. Tulajdonképpen innen ered a sans-culottes ('térdnadrág nélküli') elnevezés is, amit a forradalom idején a kisiparosokból, kiskereskedőkből és bérmunkásokból álló társadalmi csoportra aggattak. A lázongó férfiak mellett természetesen a nők is jelen voltak, akik szintén a nadrágviselés jogát követelték, sikertelenül.
Míg a forradalom idején egyáltalán nem, úgy az évek múlásával egyre több kiskapu adott lehetőséget arra, hogy a nőknek ne kelljen állandóan szoknyában feszengeniük: 1892 és 1909 között a bicikliző illetve lovagló hölgyek számára praktikussági okokból már lehetővé tették a nadrág viselését. Bár az évek során folyamatosan vissza-visszatértek a próbálkozások, melyek a törvény megenyhítésére tettek kísérletet, jelentős eredményt mostanáig nem sikerült elérni.
A legutóbbi komolyabb erőfeszítés 2012 júliusára tehető, ekkor Alain Houpert, szintén konzervatív politikus erősítette meg Vallaud-Belkacem korábbi kijelentését, miszerint a törvény szimbolikus jelentése a modern demokráciát veszélyezteti. Végül a folyamatos kezdeményezések révbe értek, hiszen 2013. január 31-én a francia kormány végleg eltörölte a vaskalaposnak tűnő szabályozást, így a francia nők most már engedély nélkül hordhatják a nadrágot.
