Végre a párizsi nők is hordhatnak nadrágot

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Csak január 31-én törölték el végleg azt a 200 éves törvényt, mely szerint letartóztathatók a nadrágot viselő nők Párizsban.

Vicces, de csak január 31-én törölték el végleg azt a törvényt, mely szerint letartóztathatók a nadrágot viselő nők Párizsban. A szabályozás több mint 200 éven át tiltotta a nők számára a nadrágviselést – írja a Telegraph. Furcsa, hogy csak most sikerült elérnie Najat Vallaud-Belkacemnek, a francia nőjogi miniszterasszonynak elérnie, hogy hatályon kívül helyezzék a törvényt: már többször megpróbálták ugyan hatályon kívül helyezni, de mindig lesöpörték az ügyet azzal az indokkal, hogy ez a törvény nem fontos, egyébként meg a francia törvényhozás történelmének része.

Fotó: Keystone / Europress / Getty

A több mint két évszázados törvény értelmében a nőknek külön hatósági engedélyt kellett kérniük arra, hogy "férfiként" öltözhessenek, ergo, hogy a szoknya helyett a sokkal kényelmesebb, nadrágos viseletet választhassák. Ha nem így tettek, akkor könnyen le is tartóztathatták őket, bár a rendőrök egyáltalán nem éltek ezzel a joggal.

„Ez a rendelet ellentétes az alkotmányban is lefektetett nemek közötti egyenlőséggel, nem beszélve Franciaország európai kötelezettségeiről” – hangsúlyozta Vallaud-Belkacem, a francia konzervatív párt szenátora egyik beszédében, aki a minisztert sürgető határozataiban kérte a szabályozás mielőbbi visszavonására. Hogy miért éppen a divat fővárosa áll a szabályozás fókuszpontjában?

Az egész a francia forradalomig vezethető vissza, annak idején ugyanis itt tobzódott a legtöbb lázadó, akik előszeretettel hangoztatták, hogy ők bizony nem a burzsoáziához köthető térdnadrágot (francia nevén 'culotte'), hanem a hosszú szárú nadrágot viselik. Tulajdonképpen innen ered a sans-culottes ('térdnadrág nélküli') elnevezés is, amit a forradalom idején a kisiparosokból, kiskereskedőkből és bérmunkásokból álló társadalmi csoportra aggattak. A lázongó férfiak mellett természetesen a nők is jelen voltak, akik szintén a nadrágviselés jogát követelték, sikertelenül.

Míg a forradalom idején egyáltalán nem, úgy az évek múlásával egyre több kiskapu adott lehetőséget arra, hogy a nőknek ne kelljen állandóan szoknyában feszengeniük: 1892 és 1909 között a bicikliző illetve lovagló hölgyek számára praktikussági okokból már lehetővé tették a nadrág viselését. Bár az évek során folyamatosan vissza-visszatértek a próbálkozások, melyek a törvény megenyhítésére tettek kísérletet, jelentős eredményt mostanáig nem sikerült elérni.

A legutóbbi komolyabb erőfeszítés 2012 júliusára tehető, ekkor Alain Houpert, szintén konzervatív politikus erősítette meg Vallaud-Belkacem korábbi kijelentését, miszerint a törvény szimbolikus jelentése a modern demokráciát veszélyezteti. Végül a folyamatos kezdeményezések révbe értek, hiszen 2013. január 31-én a francia kormány végleg eltörölte a vaskalaposnak tűnő szabályozást, így a francia nők most már engedély nélkül hordhatják a nadrágot.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

A Gulag titkos börtönnyelve ma is él: kiberbűnözők használják

A titkos nyelvek évszázadok óta segítik a különböző közösségeket abban, hogy kívülállók ne értsék meg a beszélgetéseiket. Oroszországban azonban létezik egy kifejezetten érdekes nyelvi rendszer, amely a bűnözői világból indult, majd a Gulag táborokon keresztül milliókhoz jutott el – és ma is él egy bizonyos formában.

Offline

Elfogyott a vászna, azbesztcement lapokra festett zománcfestékkel – ma milliókat érnek Picasso remekművei

A második világháború utáni hiánygazdaságban nem volt könnyű művésznek lenni: Pablo Picassónak sem spanyol vászon, sem drága olajfesték nem jutott, amikor 1946-ban berendezte műtermét a dél-franciaországi Antibes kastélyában. A zseniális alkotó azonban nem jött zavarba: olcsó háztartási zománcfestékkel, valamint építkezésekről maradt azbesztcement lapokra skiccelte fel a huszadik század legmeghatározóbb remekműveit.

Édes otthon

Itt a friss lista: 30 magyar településen rendeltek el vízkorlátozást

A tartós kánikula és a hirtelen megugró lakossági vízfogyasztás miatt rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerültek Zala megye számos településén. A Zalavíz Zrt. hivatalos tájékoztatása szerint a víziközmű-rendszer tartalékai teljesen kimerültek, így a szolgáltatási területen nemcsak jelentős nyomáscsökkenésre, hanem egyes helyeken már átmeneti vízhiány kialakulására is számítani lehet a következő napokban.

Életem

Normális a Velencei-tó rekordalacsony vízszintje: rosszul gondolkodunk a jelenségről

A Velencei-tó vízszintje Agárdnál elérte a történelmi mélypontnak számító 53 centimétert, ami a hajóforgalom leállításához vezetett. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE egyetemi docense és tájépítészmérnöke szerint azonban a probléma nem a vízhiányban, hanem az alkalmazkodási válságban gyökerezik, mivel hibásan és mereven egy üdülésre optimalizált medenceként gondolkodunk a tóról.

Életem

52 ezer forintos büntetést kockáztat a magyar sofőrök fele

Egy friss német kutatás szerint az autósok több mint fele bevallotta, hogy vezetés közben már használta a mobilját. A jelenség Magyarországon sem ritka, egy hazai felmérés alapján a sofőrök közel fele nyúlt már kézben tartott telefonhoz menet közben, pedig ezért akár 52 ezer forintos bírság és 3 büntetőpont is járhat.

Mindennapi

Nyári veszély az utakon: erre figyelmezteti az autósokat a Kamara

Országszerte zajlik az aratás, ezért a következő hetekben több kombájnnal, traktorral és szállítójárművel találkozhatunk a közutakon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra kéri az autósokat, hogy ezek mellett a megszokottnál is óvatosabban közlekedjenek.

Édes otthon

Tönkreteheti a fát, ha így szeded le a gyümölcsöt

A gyümölcsszüret végén hajlamosak vagyunk a nehezen elérhető, legfelső ágakon hagyni az utolsó szemeket azzal a megnyugtató gondolattal, hogy jó lesz az a madaraknak. Ez a jóhiszemű zöld reflex azonban hatalmas csapda a kertünk számára. Ha a fán felejtett cseresznye sérült vagy rothadni kezd, az aszalódó szemekből úgynevezett „gyümölcsmúmiák” képződnek, amelyek a legveszélyesebb gombás fertőzések téli menedékhelyei. Ha nem takarítjuk le az ágakat, a trehány szüreteléssel szó szerint egy biológiai időzített bombát hagyunk a fán, ami jövő tavasszal a teljes termést, hosszú távon pedig magát a fát is elpusztíthatja.

Offline

Melyik folyó partján fekszik Varsó? Nehéz földrajzkvíz

Európa nagyvárosai nem csak kedvelt úti célnak számítanak, történelmük és földrajzi fekvésük miatt is különlegesek. Kvízünkkel tesztelheted, mennyire vagy tisztában azzal, hogy melyik hol, mely folyó mentén vagy tenger mellett helyezkedik el.

Testem

Sokszor éveken át félrediagnosztizálják ezt a krónikus betegséget: memóriaromlással is jár

Éveken át tartó vándorló fájdalom, állandó kimerültség, ijesztő memóriazavarok és koncentrációs problémák – mégis minden laborlelet negatív. Sokan nem is sejtik, de a reumatológiai betegségek egyik leggyakoribb, mégis legnehezebben felismerhető kórképe állhat a háttérben. A fibromyalgia sokáig az orvosi szkepticizmus céltáblája volt, ma már azonban tudjuk: nem hipochondriáról van szó, hanem arról, hogy az idegrendszer szó szerint felerősíti a fájdalmat, a betegek agyát pedig egy állandó, bénító köd, a „fibro-fog” uralja.