Oroszlán Szonja égővörös hajra váltott

Olvasási idő kb. 2 perc

A színésznő hosszú ideig szőke volt, most első alkalommal láthatja a nyilvánosság, hogy áll neki a vörös hajszín. Döntsenek erről önök.

„Jótékony célú zoknik" címmel sajtóközleményt kaptunk. Ez még a szintén aznap érkezett „Egészséges öregedésért küzd a Nestlé" című közleménynél is jobban felkeltette az érdeklődésünket, abszurdabbnak tűnt. A közlemény egyébként arról szólt, hogy a SPAR áruház és az Egészség Hídja összefogás egy közös ötletelés nyomán megalkotta az úgynevezett összefogás zoknit, amelynek eladásából befolyt bevétellel a mellrák elleni küzdelmet támogatják. A közleményhez csatolt képek közt fedeztük fel, hogy az egyik kampányarcnak, Oroszlán Szonja színésznőnek már nem szavannaszőke a haja, hanem égő répavörös.

oroszlan szonja1

Indexes kollégáink olvasók bevonásával nemrég több részletre kiterjedő elemzést készítettek Oroszlán Szonjáról, beleértve a szemét, száját, egyes testrészeit és színészi eszközkészletét, így ezekre már nem térünk ki, maradnak a hajszínváltások.

A színésznő a Garnier reklámarcaként 2007-ben egy időre barna hajat viselt, és ezzel a sajtó valamiért kiemelten foglalkozott. Habár egy kozmetikai multi bíztatása nem pont ugyanazt a motivációt jelenti, mint például amikor egy nő szakítás után teljesen megváltoztatja a frizuráját, a színésznő mégis megkapta a kérdéseket, hogy milyen mély lélektani okai vannak annak, hogy hajszínt váltott. És Oroszlán Szonja szorgalmasan le is nyilatkozta, hogy egészen más érzés barnának lenni, komolyabbá teszi az embert, majd néhány hónap múlva ismét a hidrogén-peroxidhoz nyúlt. Ezt követően hosszú ideig szőke volt, most első alkalommal láthatja a nyilvánosság, hogy áll neki a vörös szín. Döntsenek erről önök. Arra, hogy mik a lélektani okai a hajszínváltásnak, bizonyára választ adnak hamarosan a hazai bulvárlapok.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?