A hazánkban főként a kávéjáról ismert Tchibo idén ünnepli a 60.
A hazánkban főként a kávéjáról ismert Tchibo idén ünnepli a 60. születésnapját, és a kerek évforduló alkalmából egy sajtótájékoztató keretében Illés Zoltán kávészakértő közreműködésével közelebbről megismerkedhettünk a mindennapi működésünkhöz szükséges ital lelkivilágával. Illés Zoltán szerint a kávéivás egy költségkímélő mód arra, hogy megismerjük a világ különböző tájainak ízeit. Egyúttal arra is rávilágított, hogy a kőolaj után a kávé a legjelentősebb termék a kereskedelemben, és körülbelül 200 millió embernek ad munkát.
Közép- és Dél-Amerikára például a savanyú és a kesernyés ízek harmóniája a jellemző. Costa Ricára a teltebb ízek a jellemzőek, Kolumbiára pedig a visszafogottság. A brazil kávé íze is lágyabb, sokan adnak hozzá fahéjat, kardamomot és cukrot. Ami Ázsiát illeti, Indiában arabicát és robustát is termesztenek, míg a vietnámi gazdák az utóbbira specializálódtak. Ha már szóba került a két kávéfajta, akkor nézzük, hogy mi a különbség köztük. Az arabica nagyobb szemű és oválisabb formájú, a szem közepén lévő vágás S-alakú, koffeintartalma 1-1,5 %, és 900-1200 méter magasan termesztik. A robusta vágása egyenes, 900 méteres magasságig termesztik, koffeintartalma 2 %, és ellenállóbb a betegségekkel szemben. A New York-i tőzsdén arabica kávéval kereskednek, a londoni tőzsdén pedig a robustával.
Egyúttal betekintést nyerhettünk abba, hogy milyen kóstolási, pörkölési és keverési technikák léteznek. A pörkölési mód alapján elmondható, hogy a bécsi a legvilágosabb, a francia a közepes, az olasz a legsötétebb. Mint kiderült, a szakértők összesen 10-12 színt is meg tudnak különböztetni. Maga a pörkölés történhet úgy, hogy a kávészemeket egy forgódobban alulról melegítik. Az eljárás 10-20 percig tart. Amennyiben a forró levegőt minden oldalról fújják, csak 2-3 percre van szükség.
A különböző régiók kávészemeit gyakran keverik, ez történhet a pörkölés előtt, vagy azt követően. A brazil kávét például gyakran használják töltőkávéként. Ami az őrlési finomságot illeti, van a törökös, eszpresszó és filteres kávé – tárta fel előttünk a kávégyártás rejtelmeit Illés Zoltán. Arra természetesen vigyázni kell, hogy az őrölt kávéból sokkal könnyebben távoznak az illóanyagok, így érdemes felbontás után légmentesen lezárni, és hűtőben tárolni. A kávészemek kóstoláshoz, vagy fogyasztáshoz való elkészítése is különböző módon történhet. Az eszpresszógépek 9 bar nyomás alatt, 25 másodperc alatt és 92 fokon készítik el az élénkítő italt, de a Tchibo szakemberei például a karlsbadi filter módszerrel készítik el a kóstolni kívánt kávét, vagyis egy porcelánszűrőbe adagolják a kilenc grammnyi őrölt kávét.
És milyen fogyasztási szokások jellemeznek minket? Magyarországon értelemszerűen a bécsi kávékultúra is jelen van, de Illés Zoltán úgy érzi, hogy hazánk az olasz eszpresszókultúra irányába mozdul el. Ami a honi trendeket illeti, sokan fogyasztanak presszókávét, capuccinót, amit egyre többen a hagyományos módon készítenek el, valamint közkedvelt a latte macchiato is, ami Olaszországban szinte gyerekitalnak számít.
Mint megtudtuk, előfordulhat, hogy ugyanazért a pénzért az olcsóbb robustával felhígított kávét kapunk. Bár gombamód szaporodnak a kávéházak, egyelőre még nem értük el azt a szintet, mint 100-200 évvel ezelőtt, amikor Budapest belvárosában szinte ötvenméterenként volt egy ilyen vendéglátóipari egység, és külön kávéháza volt a kofáknak, az íróknak, és a hölgyek társaságára vágyó arisztokratáknak. Illés Zoltán elmondta, az írók főként azért részesítették előnyben a kávéházakat, mivel otthoni körülményeik meglehetősen szegényesek voltak, és kényelmesebb volt máshol tartani a fogadóórákat. Ön hova jár kávézni? Mi a legtutibb hely?
