A hét elején egy torontói kórházban, néhány héttel a 94. születésnapja előtt elhunyt Thomas J. Bata (Tomas Bata) cseh származású suszterből lett cipőgyáros. A szakember lokálpatrióta volt, de a történelem közbeszólt abba a tervébe, hogy Csehország lakosságát lássa el remek minőségű cipőkkel. A cipőgyárat még az édesapa, szintén Tomas Bata alapította 1894-ben Zlinben, egy cseh városban.
Az édesapa a harmincas években repülőgép szerencsétlenségben halt meg. Fia örömmel vitte volna tovább a Batovkának becézett családi vállalkozást - amelyik a legtöbb cipőt a német vásárlóknak adta el - de 1938-ban Kanadába kényszerült emigrálni a nácik elől, és a második világháborúban a kanadai hadseregben harcolt. Ezalatt húga, Anna intézte a vállalat ügyeit, amíg férjhez nem ment. Rövid időre Tomas Bata hazatért a már megalakult Csehszlovákiába, addigra azonban a cipőüzemet kisajátította a kommunista hatalom, és nem mondhatni, hogy felvirágoztatta volna. Tomas Bata a gyár eredeti nevét megtartva az üzemet Torontóba helyezte át, amelyik 1940-től kezdve sikeres kanadai vállalkozás lett.
A vállalat vezetője minden lehetőséget megragadott, hogy a szocialista tömbbel tudassa, a piacgazdaságon alapuló demokratikus működés kedvezőbb választás lenne a számukra, mint a szocializmus, többek közt a Szabad Európa Rádiót is támogatta. A gyárról 2001-ben készült egy amerikai dokumentumfilm, amelyik szerint a vállalat a fennállása óta tizennégymilliárd pár cipőt adott el. Több mint tízezer darabból álló gyűjteményből Thomas Bata támogatásával Torontóban cipőmúzeum nyílt, ahol nem csupán a vállalat egyre szélesebb réteg számára készült termékei, de állandó cipőtörténeti tárlat is látható (a képünkön a múzeum egyik darabja, egy aranyszállal átszőtt papucs szerepel, amelyet két évvel ezelőtt elloptak a múzeumból, végül ismét megkerült).
A szocialista hatalom összeomlása után Václav Havel cseh elnök kezdeményezte, hogy a már milliárdos és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elnökségi tagjaként is tevékenykedő Thomas Bata térjen haza, aki eleget is tett az elnöki kérésnek, és meghatódott, amikor a gépének landolása után óriási tömeget talált a prágai reptéren őt ünnepelve. Hazatérése után a vállalat cseh gyára is újraindult, de a vásárlók szemében a Bata mindig is egy kanadai cipőmárka maradt. Thomas Bata szíve is inkább Kanadához húzott már, élete utolsó éveit választott országában töltötte.
