Roppant izgalmas témát jelentenek az étkezési kultúra hátterében meghúzódó elméletek és eszmék. Manapság különösen nagy a kavalkád ezen a téren, és tessék, úgy néz ki, megint új fejezet nyílik a végeláthatatlan "Ki mit miért (nem) eszik" történetben. A fejezetnek mi a "Fülétől a farkáig" címet adnánk, és a középpontjában, amint azt a képből nyilván kitalálták, a húsevés, illetve annak némileg meglepő terjedése áll. Az elmélet követői ezt próbálják ugyanis összeegyeztetni az állatok tiszteletével, amiből kiindulva eddig ugye általában a vegetarianizmushoz volt szokás elérkezni. Nos, Amerikában már vannak, akik, bár nagyon tisztelik az állatokat, mégis megeszik őket. A hajtás után kiderül, hogy mit gondolnak közben, és megígérjük, hogy nem lesznek henteses-trancsírozós elrettentő képek.
Az új generáció filozófiája azt mondja, hogy a természet törvénye, hogy az élőlények egymást elfogyasszák, így aztán önmagában a húsevéssel nincsen semmi probléma. Ők felháborítónak azt találják, hogy - főleg egy olyan modern országban, mint az USA - az evés céljára leölt állatoknak milyen kis részét fogyasztják el. Szerintük aki tiszteletet érez az állatok iránt, az ugyan elfogadja azt, hogy más megegye őket, de azt nem, hogy azért tartsák és mészárolják le őket, hogy testük nagy részéből egyszerűen szemetet csináljanak a szakácsok és hentesek, és kidobják őket a többi szerves hulladékkal együtt. Márpedig manapság gyakran ez történik. Aki lelkiismeretes, az úgymond a "fülétől a farkáig" mindenét megeszi áldozatának, és nem él mondjuk kizárólag csirkecombon.
Innen kiindulva bizony nemcsak a halfejnek, hanem mindenféle más állati belsőségnek is elérkezett a reneszánsza, tehát talán nincs messze az a kor, amikor a nemzetek le fognak borulni a magyar (vagy mexikói) pacal vagy körömpörkölt nagysága előtt. Egyelőre itt még nem tartunk, viszont Amerikában már sorra nyílnak az olyan éttermek, mint például San Franciscóban az Incanto, amelyek büszkén hirdetik, hogy ők az agytól a beleken keresztül a szívig mindent felszolgálnak. Természetesen a weben is terjed a belsőségevés divatja, az egyik legnagyobb ennek szentelt site-ot itt találhatják, természetesen angolul. Mert hát persze most, hogy már "szabad", rögtön megint ízlik is. (Fotó: Bryan Patrick/Sacramento Bee/ZUMA Press.)
