A dél-szerbiai Plocnik közelében olyan szobrokat találtak, amelyek azt mutatják, a női divat már 7500 évvel ezelőtt is létezett: a nőkön megszokott volt a miniszoknya, a rövid felsőrész és a karkötő.
A dél-szerbiai Plocnik közelében olyan szobrokat találtak, amelyek azt mutatják, a női divat már 7500 évvel ezelőtt is létezett: a nőkön megszokott volt a miniszoknya, a rövid felsőrész és a karkötő. Az ásatások során az úgynevezett Vinca-kultúra - a történelem előtti Európa egyik legnagyobb civilizációjának - részét képező nagyváros nyomaira bukkantak. A hajdani településen magas szintű volt az építészet, az infrastruktúra, a művészet, a kereskedelem, a kézművesség, a munkamegosztás, a társadalmi szervezettség, de ugyanígy volt kohászat és nem utolsósorban divat is. A hajdani lakosok az újkőkori nagyvárosban i. e. 5400 és 4700 között élhettek. A házakban volt tűzhely, a szemetet külön gödrökben tárolták, a holtakat takaros temetőkbe temették.
Megmaradtak gyerekjátékok is, így agyagból készült állatok, csörgők. Az egyik legérdekesebb lelet egy kohó, ahol vésőt, kalapácsot, baltát is találtak. A kutatók szerint ez arra vall, hogy a rézkor ötszáz évvel korábban elkezdődött, mint eddig gondolták, és lehetséges, hogy a kohászat a Vinca-kultúrában jelent meg először. A Vinca-kultúra i. e. 5500-tól 4000-ig virágzott a mai Bosznia, Szerbia, Románia és Macedónia területén. Nevét a Belgrádtól tíz kilométerre keletre, a Duna mentén fekvő Vinca faluról kapta, ahol a 20. században nyolc újkőkori falut tártak fel. A Plocnik közelében lévő lelőhelyet 1927-ben fedezték fel, de csak 1996-tól kezdődtek meg a tüzetes feltárások. A kutatás után visszatemetik az ásatást, hogy a területet a tulajdonosok felhasználhassák, ám a régészek abban reménykednek, hogy egyszer az egész várost feltárhatják, és megismerhetik e történelem előtti életmód egészét. (forrás: MTI)
