Magyarország gazdasági és energetikai minisztere, Kapitány István közösségi oldalán arra kérte a lakosságot, hogy az esti, 18 és 21 óra közötti időszakban jobban figyeljen az áramfogyasztásra. Azt javasolta, hogy ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát.
Ebben a cikkben annak jártunk utána, mennyire terhelik meg a légkondicionálók a magyar áramhálózatot, miért fontos az esti fogyasztás visszafogása, és hogyan lehet okosabban hűteni a lakást kánikula idején.
Mindenki egyszerre kapcsolja be a légkondit
Munka után sokan ugyanabban az idősávban érnek haza, és ilyenkor egyszerre kapcsolják be a klímát, indítják el a mosógépet, teszik töltőre a telefont, a laptopot, egyre több helyen pedig az elektromos autót is. Egyetlen otthonban ez nem tűnik jelentős fogyasztásnak, országos szinten viszont már érezhető terhelést jelent a rendszernek.

Kapitány István, Magyarország gazdasági és energetikai minisztere közösségi oldalán arra kérte a lakosságot, hogy 18 és 21 óra között lehetőség szerint mérsékelje az áramfogyasztását. A miniszter azt írta:
![]()
A nyári kánikulában mindannyian tehetünk azért, hogy a villamosenergia-ellátás továbbra is biztonságos és zavartalan maradjon.
Hozzátette, ehhez nincs szükség nagy áldozatokra, elég néhány tudatos döntés. A javaslat szerint ebben az idősávban érdemes visszafogni a klímák használatát, és inkább éjszaka vagy hajnalban lehűteni az otthonokat. Ugyanígy célszerű 21 óra utánra időzíteni a nagyobb energiaigényű háztartási gépek használatát és a különböző eszközök töltését is.
1,5 millió otthonban hűthetnek légkondicionáló készülékekkel
Az Infostart cikke szerint Csányi Zoltán, a KSH szóvivője korábban arról beszélt, hogy a 2022-es népszámlálási adatok alapján több mint 1 millió 200 ezer magyarországi lakásban volt légkondicionáló. Ez azt jelenti, hogy akkor nagyjából minden negyedik magyarországi otthont légkondicionálóval lehetett hűteni.
Mára ez a szám tovább emelkedhetett, hiszen az elmúlt évek nyári hőhullámai miatt egyre többen döntöttek klíma beszerelése mellett. Pontos, naprakész hivatalos adat nincs arról, hány légkondicionáló működik ma a magyar otthonokban.
A MAVIR előrejelzésére hivatkozó sajtóközlések szerint azonban a jelenlegi, közel másfél milliós készülékállomány a következő években tovább nőhet.
2030-ig legalább félmillió új berendezéssel számolnak, gyorsabb terjedés esetén pedig akár egymillióval is több klíma kerülhet a lakóingatlanokba. Ez azt jelentené, hogy öt év múlva már akár 2,4 millió légkondicionáló is működhet Magyarországon – írja az Economix.
Mennyi áramot fogyasztanak a légkondik?
Az E.ON számítása szerint egy átlagos, 3,5 kW hűtőteljesítményű klíma, 7,00-s SEER-mutatóval számolva, nagyjából 0,5 kWh áramot használhat fel óránként. Ez egyetlen készülékre vonatkozik, miközben sok otthonban ma már több beltéri egység is működik. Ha a becsült 1,5 millió klímás háztartással számolunk, akkor a terhelés elméletben legalább 750 MW körül alakulna abban az esetben, ha minden érintett otthonban egyszerre csak egy készülék menne.
Ehhez adódik hozzá az esti órákban a többi háztartási fogyasztó: a világítás, a mosógép, a mosogatógép, a sütő, a tévé, a töltők, egyre több helyen pedig az elektromos autó töltése is.
A klímák hatása nyáron elsősorban az esti csúcsban jelenik meg
A MAVIR adatai szerint 2024 júliusában rekordot mértek a magyar villamosenergia-rendszerben. A rendszerterhelés 19.45 és 20.00 óra között 6951 megawattra emelkedett, ami nemcsak az adott év addigi legmagasabb nyári értéke volt, hanem a korábbi, 2021-ben mért nyári csúcsot is meghaladta.
Néhány nappal korábban, július 10-én 6901 megawattos terhelést regisztráltak, 30,3 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet mellett – írja a HVG.
Ha a napi átlaghőmérséklet 27 Celsius-fok fölé emelkedik, már egyetlen további fok is érezhetően növelheti az ország áramigényét. A rendszerterhelés, és vele együtt a napi csúcsérték, akár 100-200 megawattal is magasabb lehet
2025-ben látszólagos csökkenés mutatkozott a rendszer terhelésében
A MAVIR adatai alapján Magyarország 2025-ben körülbelül 44,61 TWh villamos energiát használt fel. Ez első ránézésre enyhe csökkenést jelent a 2024-es 44,74 TWh-hoz képest.
A hivatalos fogyasztási adatokban ugyanakkor nem jelenik meg teljes egészében az az áram, amelyet a háztartási méretű naperőművek és a saját célra termelő naperőművek helyben állítanak elő, majd azonnal el is fogyasztanak. Ezek beépített kapacitása 2025 végére már jelentős volt: a háztartási méretű naperőműveké 2899 MW, a saját célra termelő ipari naperőműveké pedig 688 MW körül alakult – olvasható az atombiztos.org oldalán.
Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a magyar áramfogyasztás nem csökkent, hanem több százalékkal nőhetett.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Hogyan spórolhatunk áramot a légkondival?
A légkondicionáló akkor fogyaszt kevesebbet, ha nem túlméretezett, és nem dolgozik feleslegesen nagy teljesítményen. Érdemes már a vásárlásnál szakember segítségét kérni, hogy a készülék teljesítménye igazodjon a hűteni kívánt helyiség méretéhez. Használat közben az is sokat számít, hány fokra állítjuk a klímát. Elegendő, ha a benti hőmérséklet 6-8 fokkal alacsonyabb a kintinél – javasolja az elektro-net.hu.
![]()
A rendszeres karbantartásról és tisztításról sem érdemes megfeledkezni, mert egy elhanyagolt berendezés rosszabb hatásfokkal működhet.
Bár a korszerűbb, energiatakarékosabb készülékek drágábbak lehetnek, hosszabb távon kevesebb áramot fogyaszthatnak, különösen akkor, ha a klíma sokat megy. Vásárlás előtt ezért célszerű megnézni az energiacímkét is, mert ez mutatja meg, mennyire takarékos az adott berendezés.
A tartós kánikula növeli az áramkeresletet, különösen a légkondicionálók használata miatt, így nyáron sűrűbben fordulnak elő áramkimaradások. Egy 33 országot vizsgáló összevetés szerint Magyarország az áramszünetek átlagos éves időtartama alapján Kolumbia és Chile után a harmadik legrosszabb helyen szerepel, Európán belül pedig a lista élén.






















