Olcsóbb és gyorsabb lehet a közlekedés: jön a kormány reformja

Olvasási idő kb. 2 perc

Alapjoggá tennék a közlekedést Magyarországon. Lázár János az általa bejelentett "közlekedési alkotmánytól" azt várja, hogy olcsóbb, gyorsabb és mindenki által elérhető legyen a közösségi közlekedéshez való hozzáférés.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium közleményben jelentette be, hogy minden magyar számára alapjoggá tennék a közösségi közlekedéshez való hozzáférést. A tárca tájékoztatása szerint november második felében kerülne az ügy a parlament elé - írja az Index

A hírportálhoz eljuttatott tájékoztatás szerint Magyarországon hamarosan új törvény szabályozza majd a személyszállítási szolgáltatásokat, amely „ad, és nem elvesz, minimumot garantál, nem pedig szolgáltatást csökkent”. A közlekedés ettől várhatóan elérhetőbbé és gyorsabbá is válik majd. 

Az ország minden pontján elérhetővé válik a gyorsabb közlekedés lehetősége
Fotó: Jászai Csaba / MTI

A közlekedés alapjoggá válik

Magyarország 3155 települése közül jelenleg 350 helyen nem biztosított, hogy onnan, a járásközpontba legalább naponta 3 járattal eljuthassanak az utasok. Ezt az új törvény alapjogként biztosítja, pontosan szabályozva a járásközpontokról a megyeszékhelyekre, illetve a fővárosba eljutás lehetőségének kötelezően biztosítandó minimumát.

A tárca által "közlekedési alkotmánynak" nevezett tervezet célja a fentiek mellett, hogy keretet adjon a személyszállítási szolgáltatások biztonságos, hatékony és fenntartható működéséhez, figyelembe véve a technológiai fejlődést és a környezetvédelmi szempontokat. Az új jogszabály a tervek szerint a magyarázkodás lehetőségét kizárva ismeri majd el az utasok jogait és a szolgáltató állam kötelezettségeit.

Idézőjel ikon

Ez a jog biztosítja, hogy az utazások megkönnyítésével a magyar emberek a lakóhelyükhöz legközelebbi járási központokat, kényelmesebben, olcsóbban, gyorsabban és biztonságosabban érhessék el

- áll a közleményben.

Az új jogszabálytervezet egyik legfontosabb eleme, hogy azon helyeken is hozzáférhetővé teszi majd a közösségi utazási lehetőségeket, ahol eddig  az semmilyen formában nem működött. A törvény értelmében az állam egyszerre garantálja az emberek mobilitását és a fenntarthatósági szempontok érvényesülését.

Gyorsabban utazhatunk a jövőben

A minisztérium közleménye hangsúlyozza, hogy a jövőben a "közlekedési alkotmánynak" köszönhetően még havária és sztrájkok idején is biztosítva lesz az alapellátás. Az alapellátás részeként előzetesen megjelölt járatok ugyanis a későbbiekben sztrájk esetén sem törölhetők. Ezzel a legfontosabb, munkába járást biztosító és a diákok által leginkább igénybe vett járatok minden körülmények között az utasok rendelkezésére állnak majd.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.