Locsolási tilalmat vezettek be Magyarországon: itt tilos megnyitni a kerti csapot

Olvasási idő kb. 1 perc

Locsolási tilalmat rendeltek el a Pest vármegyei Nyáregyházán, hogy az ivóvizet folyamatosan biztosítani tudják a településen.

A korlátozás ma reggel 6 órától visszavonásig érvényes – olvasható a település honlapján.

Magyarország elsőként itt lett tilos a locsolás 

Mint arról tegnap a Dívány is írt, a kánikula miatt olyan nagymértékben megugrott az ivóvízfogyasztás, hogy a Duna Menti Regionális Vízmű figyelmeztetést adott ki, akár korlátozásra is sor kerülhet. Noha Nyáregyháza nem szerepelt a vízkorlátozásban érintett települések listáján, a község mégis úgy döntött, inkább

Idézőjel ikon

elkerülik a felesleges vízfelhasználást azért, hogy az ivóvizet folyamatosan tudják biztosítani.

Magyarországon már van olyan település, ahol tilos a felesleges vízhasználat
Fotó: vitapix / Getty Images Hungary

Ezt jelenti a vízkorlátozás a településen

A felhívás alapján az elrendelt vízkorlátozás időtartama alatt Nyáregyháza egész területén reggel 6 és 22 óra között tilos a víziközmű ivóvizével

a magán és közterületi kerteket és parkokat öntözni, az úttestet locsolni és tisztítani, autót mosni, medencéket tölteni, kerti zuhanyokat, teraszpárásítókat, párafüggönyöket, párakapukat és más kültéri ködhűtőket használni.

A honlapon található információk szerint Nyáregyházán a DAKÖV két nappal ezelőtti levelében a településen több napja, a vízmű által maximálisan kitermelhető vízmennyiséget jelentősen megközelítő a vízfelhasználásra hivatkozva kezdeményezte a vízkorlátozás erendelését határozatlan időre azzal az indokkal, hogy

Idézőjel ikon

a víztermelő kapacitás tartósan nem képes a jelentkező igények folyamatos kielégítésére.

Mint írják, a vízkorlátozással érintett tevékenységek vízfelhasználása a közüzemi hálózatban rövidesen nyomáscsökkenést, vízhiányt idézhet elő.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.