Összesen 16 vármegyére adtak ki figyelmeztetést ónos eső miatt. Az ilyen csapadék még folyékony halmazállapotban esik le, ám a földre érve azonnal megfagy. Az ónhoz ugyanakkor nem sok köze van.
A múlt hét közepén esett ónos eső után mára is több megyére figyelmeztetést adott ki tegnap az Országos Meteorológiai Szolgálat. Pest, Fejér és Veszprém vármegyére narancssárga riasztást, ami azt jelenti, hogy több órás ónos eső várható, a várt csapadékmennyiség pedig meghaladja az 1 millimétert. Tizenhárom további vármegyére (Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas és Zala) pedig citromsárgát, amely gyenge, néhány tized milliméter mennyiségű ónos esőre figyelmeztet. A csapadékzóna egyébként északnyugat felől halad délkelet felé. Az Északi-középhegység térségében és a Tiszántúlon havazásra is lehet számítani.
Nem sok köze van az ónhoz
Noha ónos vagy ólmos esőnek is szoktuk nevezni, a sok bosszúságot okozó csapadéknak a két fémhez nincs sok köze. Neve inkább onnan ered, hogy az ón és az ólom aránylag könnyen olvadó, ezüstös csillogású anyag, és amikor ónos eső esik, a csillogó bevonat kinézetében hasonlít a két fémre. Az ónos esőt csak magyarul hívják így, angolul vagy németül például fagyott, darás vagy túlhűtött esőnek nevezik. Az ón és az ólom neve egyébként sokáig nem vált el egymástól, a 19. századig fehér és fekete ónnak nevezték őket, az ólom neve pedig a nyelvújításkor ólmany volt.
Beszorul a meleg levegő
Az ónos eső kialakulásához arra van szükség, hogy a felső és alsó hideg légrétegek közé egy, a víz fagyáspontjánál magasabb hőmérsékletű réteg szoruljon. Így a magasban képződő hó a középső, melegebb légrétegben megolvad, majd az első, újra hidegebb levegőben lehűl, sőt, túlhűl (a víz fagypontjánál hidegebb lesz, ám folyékony marad), ám megfagyni nincs ideje.
A földet éréssel járó ütközés hatására indul be a fagyás folyamata, amely nagyon gyorsan lezajlik.
Így alakul ki a mindent beborító jégpáncél. A Kárpát-medence időjárása kifejezetten kedvez az ónos eső kialakulásának.
Az Oszágos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) három riasztási fokozatot különböztet meg az ónos eső szempontjából. Gyenge ónos esőnek azt nevezik, amikor a várható csapadékmennyiség néhány tized milliméter. A narancssárga riasztásnál több órás ónos eső eshet, mennyisége több, mint 1 milliméter. Végül a legsúlyosabb, piros riasztás esetén több, mint 5 milliméter ónos eső várható. Tavaly decemberben például kiadtak piros vészjelzést, akkor három déli megyére jeleztek ilyen nagy mennyiségű ónos esőt.
Kilenc éve volt a legnagyobb vész
Az egyik legnagyobb kárral járó ónos eső 2014 decemberében esett, amikor jég borította be Vértest, a Gerecsét, a Pilist, a Börzsönyt, a Budai- és a Visegrádi-hegységet. A sok helyen 5-8 centiméter vastagságú jég hatalmas pusztítást vitt végbe az erdőkben. Összesen nagyjából 20 ezer hektárt érintett, ennek fele szenvedett komolyabb károkat, leginkább a legalább 300 méter tengerszint feletti magasságban található erdők.
A legnagyobb problémát a kidőlt fák okozták. Sok helyen utakra, vezetékekre zuhantak.
Rengeteg utat kellett lezárni a felsővezetékek leszakadása miatt. Harmincezer otthonban nem volt áram, sok helyen akadozott a telefon-, a tévé- és a mobilszolgáltatás is. Nagykovácsi például napokra megközelíthetetlenné vált, és az áramszolgáltatás is akadozott. A Normafánál olyan súlyos volt a helyzet, hogy azt kérték az emberektől, maradjanak otthon, ne vigyék a gyerekeket iskolába, óvodába, sőt, a kertbe se menjenek ki. Tilos volt kirándulni a többi között a Börzsönyben és a Pilisben, hiszen a jég súlyát nem bíró és lezuhanó ágak, a kidőlő fák életveszélyes körülményeket teremtettek. A Pilisi Parkerdő Zrt. beszámolója szerint csak két év alatt, 2016-ra sikerült nagyjából elszállítani az erdőkből az összetört faanyagot. Az OMSZ tanulmánya szerint a 2014-es, rendkívül súlyos és hosszan tartó ónos esőzésnek a magyarázata abban rejlett, hogy a talaj közelében Szibériából érkező hideg levegő helyezkedett el, fölé azonban afrikai meleg légtömegek áramlottak.
Ha kíváncsi vagy, hogyan élnek a világ leghidegebb településén, kattints ide!
