Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén ősszel sokan vannak azok, akik lázasan keresgélnek a gáz helyett alternatív fűtési megoldást, vagy legalább olyan módszert, mellyel a hőnek az otthonukból való kiszökését megakadályozhatják. Szakértőt kérdeztünk a lehetőségekről.
Ha családi házban élsz, nagyobb a mozgástered, a társasházi lakásban élők keze sokkal jobban meg van kötve Méhes Martina, az Energiaklub ügyvezető és szakmai igazgatója szerint. Még ők is végrehajthatnak ugyanakkor olyan cseréket, melyekkel olcsóbbá válhat otthonuk kifűtése – lássuk, mit mond a szakértő!
Ez a helyzet fűtés terén
„ 2019-ben a magyar háztartások valamivel több mint 40 százaléka fűtött gázzal, és szintén 40 százalék szénnel, fával, olajjal. A maradék 20 százalék távfűtés és elektromos áram. Ezen belül azt lehet elmondani, hogy a háztartások közel 30 százalékában egyedi fűtésrendszer található meg, ami alatt elsősorban gázkonvektorokat, illetve fa-, szén- vagy egyéb tüzelésű kályhákat értük. Ezekből a számokból jól látszik, hogy egy átlagos magyar háztartás fűtésrendszere rendkívül elavult, kevés a modern cirkós gázkazán, és még ritkább a modern hőszivattyús vagy geotermikus alapú távfűtés, amiben egyébként nemzetközi összehasonlításban is nagyon rosszul állunk” – mondta Méhes Martina a Díványnak.
Az adatok szerint míg Magyarországon 100 ezer lakosra mindössze 133 db hőszivattyú jut, addig ez a szám Csehországban 1411, Ausztriában 4037, Svédországban pedig a fentiekhez képest elképesztően magas, 19 510 darabos.
Ezt teheted társasházban élve
A társasházi lakásban élőknek viszonylag korlátozottak a lehetőségeik a fűtésrendszerük megválasztását illetően.
„Amennyiben a házban van valamilyen házközponti fűtés, ami lehet távhőalapú, de lehet központi gázkazán vagy geotermikus energiát használó központi fűtés is, akkor nem érdemes ettől önállósodni, hiszen sokkal megbízhatóbb és olcsóbb is a legtöbb esetben egy központi fűtés. Jellemzően az 1945 előtt épült házaknál van lehetőségük a tulajdonosoknak elgondolkodni azon, hogy milyen fűtésrendszert válasszanak” – tudtuk meg az Energiaklub szakmai elnökétől.
Lehetőség a gázkonvektor, a központi gázfűtés, illetve az elektromos fűtés akár infrapanelek, akár hűtő-fűtő klíma formájában.
Méhes Martina szerint a pénztárcánk diktálja, melyik mellett tehetjük le voksunkat.
„Egy kisebb, 40 négyzetméter alatti méretű lakásban fajlagosan nagy költsége van a központi gázfűtés kiépítésének, kazánnal, csövezéssel, radiátorokkal, kéménybéleléssel és minden egyébbel együtt, ezért sokan más megoldást választanak. Jó megoldás lehet az elektromos fűtés, és azon belül is inkább a hűtő-fűtő klíma, de fontos, hogy ebből olyat válasszunk, aminek a COP-értéke magasabb, mint 3,5, mert ebben az esetben megújuló energiának minősül, és kedvezményes H tarifát is igényelhetünk, amelyen keresztül jóval alacsonyabb áron kaphatjuk az áramot, mint a normál lakossági tarifával” – adott tippet a szakmai igazgató.
Egy ilyen hűtő-fűtő klíma telepítése H tarifa-igényléssel együtt nagyságrendileg 500 ezer Ft-ból megvalósítható
– ez természetesen nagyban függ a kiválasztott klíma típusától –, ami a töredéke egy gázalapú központi fűtés kiépítésének.
Családi házban több a lehetőség, de az ár is magas
„Egy családi ház esetében jóval nagyobb a mozgásterünk egy társasházi lakáshoz képest. A fűtési megoldások itt is ugyanazok, dönthetünk egyedi vagy központi fűtés mellett, amely lehet fa-, szén- gáz-, vagy elektromosáram-alapú”– sorolja a szakértő.
Az Energiaklub szakmai vezetője szerint egy új építésű családi ház esetében ma az esetek többségében hőszivattyú és/vagy napelem által táplált elektromos fűtés mellett döntenek az építtetők, hiszen így tisztán megújuló energiából tudják ellátni az otthonunkat.
„Egy hőszivattyús rendszer napelemmel kombinálva gyakorlatilag nulla áramszámlát fog eredményezni.
A jövő egyértelműen ez, már csak azért is, mert 2022. június 30. után kizárólag olyan épület kaphat használatbavételi engedélyt, amelyik primerenergia-szükségletét legalább 25 százalékban megújuló energiából képes fedezni,
de már belengettek ennél szigorúbb terveket is” – tudtuk meg.
Egy napelemmel kombinált hőszivattyús rendszer kiépítése, felületfűtéssel vagy radiátorokkal együtt már közelíti a 8-10 millió forintos összeget, vagyis nem olcsó, de hosszú távon megtérül a magas rezsiköltségek mellett.
Szigetelni sem rossz gondolat
Komplex mélyfelújítással, vagyis nyílászárók cseréjével, hőszigeteléssel és a fűtésrendszer korszerűsítésével bizonyos esetekben akár 70-80 százalékkal is csökkenhet a rezsiköltségünk, ami természetesen annál kevésbé csökken, minél korszerűbb épületet akarunk felújítani.
„Az Energiaklub európai uniós, H2020-as projektjében kifejlesztett RenoPont energia-tanácsadási központokban az érdeklődők ingyenes tanácsot kapnak lakásuk energetikai felújításával kapcsolatos műszaki, jogi és pénzügyi kérdésekre, továbbá a projekt honlapján egy online kalkulátor segítségével önállóan is kiszámolhatják tervezett energetikai felújításaik megtérülését” – ismertette Méhes Martina az Energiaklub nyújtotta segítség mibenlétét.
Ha aggaszt az, hogyan fűtöd ki otthonodidén télen, és rá tudsz fordítani valamennyi pénzt a dologra, érdemes belevágni: az energiagazdaságosabb otthon nemcsak az alacsonyabb rezsiszámla, hanem a jövő miatt is jó befektetés.
