Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Arról nincs szó, hogy ne tudnának, inkább nem akarnak. Habár külön hegyező kell hozzá, hagyományos módon faragni is nehéz, mégis lapos az ácsceruza. Vajon miért?
Az ácsceruza egy vastag, puha belű és az esetek legtöbbjében lapos ceruza, melyet főként ácsok, asztalosok, kőművesek deszkán, gerendán, falon való jelölésre, írásra használnak. Annak, hogy lapos, több haszna is van.
Feltételezésekből több van, mint ahány válasz arra a kérdésre, hogy milyen lesz a nyilas házassága a bakkal. Jobban elfér a fülük mögött? Nem gurul le a tetőről? Segít vonalakat húzni, párhuzamosokat állítani? Menőzés, különcködés, praktikus szempontok? Vagy van egy kis lapos ácstolltartójuk mellé, amiben így férnek el a legjobban a ceruzák? Netán azért, hogy különbözzön a házban található összes többitől, és amikor a háziasszony a kedélyes kávézgatás után azzal menne neki a sudokunak, egyből ki lehessen szúrni, hogy nem az övé?
Mindegyik válaszban van igazság, ebben a videóban pedig egy szaki mondja el (angolul), mire jó még a lapos cerka:
1. Nem gurul le az éppen mért deszkákról akkor sem, ha azokat kissé mozgatni kell.
2. Méretezéshez sem rossz, főképp, ha tudjuk, mekkora a szélessége annak a ceruzának, amit vettünk. Ha valahol kis helyeket kell kihagyni a lapok között, a szaki szerint arra is megteszi.
3. Hegyezéstől függően több funkciója lehet, és pontosabban jelölhetünk vele.
4. A lapos, szélesebb, erősebb hegy jobban bírja az érdesebb anyagokon való jelölést is.
Ha egyéb fontos apróságok is érdekelnek barkácstémában, olvasd ezt a hiánypótló cikkünket is:
