Retró ízek nyomában: így lett a Negro a torok kéményseprője

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az ismert magyar gyógycukorka, a Negro története izgalmasabb, mint gondolnád.

A Negro, amelynek pontos összetétele a mai napig hétpecsétes titoknak számít, generációk kedvencévé vált. Jávor Pál és Karády Katalin például minden fellépés előtt elszopogatott egy-egy cukorkát. Lássuk, honnan ered a legendás hírű termék, elnevezése miatt jogosan vetülhet-e rá a rasszizmus árnyéka, és mi az, amit tudni lehet gyártásáról.

Így született a Negro

A Negro története egészen a Trianon utáni időkig, 1922-ig nyúlik vissza, amikor a Dreher Antal Serfőző Részvénytársaság egy csokoládé- és cukorkagyárat épített a kőbányai sörgyár mellé, majd jelentős mennyiségű külföldi vendégmunkás alkalmazásával keménycukorka-gyártásba kezdett. A munkások között volt az olasz Pietro Negro is, aki állítólag egy véletlennek köszönhetően „találta fel” a cukorkát. Innen már sejthető, hogy a termék elnevezésben semmiféle rasszista felhang nincsen, és csupán a névadó személye köszön benne vissza.

A Negro plakátja 1939-ből
Fotó: Lissák Tivadar / FORTEPAN

Visszatérve a történetre, Negróra hárult a feladat, hogy újrahasznosítsa a savanyú cukorka gyártása során keletkező törmeléket. Amikor azonban a gyárban megpróbálták visszaolvasztani azt az eredeti termékbe, romlott a minősége: az így készült cukorkák túl ragadósak lettek. Negro vélhetően ezért döntött úgy, hogy ánizzsal és mentollal ízesítse, ezzel egy

teljesen új receptet hozva létre.

A már Törökországban gyártott cukorka összetételét ma is titokként kezelik. Csak annyit lehet tudni, hogy az ánizson és a mentolon kívül az édesgyökér íze érződik rajta. Hogy tényleg gyógyhatású-e, azt nehéz megmondani, mindenesetre mindhárom említett összetevőnek van köhögéscsillapító tulajdonsága.

Hivatalosan kemény cukorka

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, a hivatalosan a kemény cukorkák közé sorolt Negro jellegzetes, hagyományos ízét valóban a mentol és az ánizs adja. „Manapság már többféle ízesítésben is kapható. Olyan változatok is vannak, amik a néven túl más hasonlóságot nem nagyon mutatnak az eredeti termékkel.”

A szakember szerint a többi kemény cukorkához hasonlóan a Negrónál is a cukor az alap, melyből a gyártás során oldatot készítenek, majd glükózsziruppal keverik össze, aminek fontos szerepe van a megfelelő állomány kialakítása szempontjából. Másfelől nézve viszont ez az összetevő is csak cukor.

Az oldatot ezután besűrítik (víztartalmát a kezdeti kb. 20 százalékról 1-2 százalékra csökkentik), és ízesítik. Az így elkészült sűrű masszát már csak formázni kell, illetve amennyiben a termék tölteléket is tartalmaz, azt is ekkor adják hozzá „Fogyasztásánál érdemes figyelembe venni magas cukortartalmát, ami 70 százalék feletti is lehet” – tette hozzá Traszkovics Zsolt.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kovács Margit titokzatos élete: banktisztviselőből lett a kerámialányok királynője

Alkotásait egy ország imádta, szentendrei múzeuma előtt évtizedeken át kígyózó sorok vártak a bejutásra, ő maga mégis visszavonultan, szinte teljesen elszigetelten élt egy pesti lakásban. Kovács Margit, a „kerámialányok királynője” fiatalon még egy győri bankban számolta a pénzt, mielőtt a huszadik századi magyar művészet egyik legmeghatározóbb alakjává vált volna.

Offline

Ez Leonardo da Vinci legfurcsább találmánya: egy francia luxuskastély közepén rejtőzik

Egy monumentális francia luxuskastély kellős közepén található egy olyan építészeti szerkezet, amely évszázadok óta zavarba ejti a tudósokat és a turistákat. A Loire-völgy legnagyobb kastélyában, Chambord-ban rejtőzik Leonardo da Vinci egyik legkülönösebb találmánya: egy olyan kettős spirálvonalú lépcsőház, amelyen két ember úgy képes egyszerre közlekedni, hogy látják egymást, mégsem találkoznak össze soha. Íme a francia reneszánsz legizgalmasabb palotája.

Életem

Alig 50 ezret kapnak havonta, és esélyük sincs kitörni: egyre több a 60 évnél idősebb hajléktalan Magyarországon

Ötven év feletti, többnyire legfeljebb szakmunkás végzettségű, tartósan hajléktalan, egyedül élő férfiak alkotják a fedél nélkül élők legnépesebb csoportját – többek között ez derült ki az idei Február Harmadika Munkacsoport országos hajléktalanügyi adatfelvétele során. A kutatás arra a szomorú tényre mutatott rá, hogy a hajléktalanság Magyarországon ma már messze nem csupán lakhatási probléma: az otthontalan emberek helyzete egyre szorosabban összefonódik az egészségügyi, szociális, oktatási és munkaerőpiaci rendszerek hiányosságaival.

Életem

Nem Budapesten keresnek a legjobban: meglepő magyar települések vezetik a fizetési toplistát

Nagykovácsi, Telki, Budajenő és Paks is a legmagasabb átlagkeresetű magyarországi települések közé tartozik, miközben Budapest a kerületi átlagokat figyelembe véve nem fér fel a képzeletbeli dobogóra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) június 1-jétől települési szinten is elérhetővé tette a kereseti adatokat a TIMEA nevű interaktív térképes alkalmazásában.

Testem

Újabb országban merült fel ebolagyanú: hazánkban ennyire kell tartani a járványtól

Brazília két legnagyobb városában, São Paulóban és Rio de Janeiróban nemrégiben két turistát is megfigyelés alá helyeztek ebola-fertőzés gyanúja miatt. São Paulóban egy 37 éves, a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó férfinál, míg Rio de Janeiróban egy Ugandából érkező belga férfinál jelentkeztek a súlyos betegség tünetei.

Testem

Ez az otthoni munka legnagyobb veszélye: hosszú távon jelentkezik káros hatása

A home office kezdetben a szabadság és a kényelem szimbóluma volt, de mára kiderült, hogy komoly mentális kockázatokat rejt. Az otthoni munkavégzés legnagyobb veszélye a szociális kapcsolatok drasztikus leépülése és a munka-magánélet határainak elmosódása, ami hosszú távon súlyos pszichés állapotromláshoz vezet. Egy friss kutatás szerint a mai emberek jelentős része a mentális kimerültségtől és a szorongástól fél a legjobban, miközben az otthoni környezet és az izoláció észrevétlenül rombolja a lelki egészségünket. Utánajártunk, hogyan alakul ki ez a veszélyes folyamat, és mit tehetsz ellene.