Retró ízek nyomában: így lett a Negro a torok kéményseprője

Olvasási idő kb. 2 perc

Az ismert magyar gyógycukorka, a Negro története izgalmasabb, mint gondolnád.

A Negro, amelynek pontos összetétele a mai napig hétpecsétes titoknak számít, generációk kedvencévé vált. Jávor Pál és Karády Katalin például minden fellépés előtt elszopogatott egy-egy cukorkát. Lássuk, honnan ered a legendás hírű termék, elnevezése miatt jogosan vetülhet-e rá a rasszizmus árnyéka, és mi az, amit tudni lehet gyártásáról.

Így született a Negro

A Negro története egészen a Trianon utáni időkig, 1922-ig nyúlik vissza, amikor a Dreher Antal Serfőző Részvénytársaság egy csokoládé- és cukorkagyárat épített a kőbányai sörgyár mellé, majd jelentős mennyiségű külföldi vendégmunkás alkalmazásával keménycukorka-gyártásba kezdett. A munkások között volt az olasz Pietro Negro is, aki állítólag egy véletlennek köszönhetően „találta fel” a cukorkát. Innen már sejthető, hogy a termék elnevezésben semmiféle rasszista felhang nincsen, és csupán a névadó személye köszön benne vissza.

A Negro plakátja 1939-ből
Fotó: Lissák Tivadar / FORTEPAN

Visszatérve a történetre, Negróra hárult a feladat, hogy újrahasznosítsa a savanyú cukorka gyártása során keletkező törmeléket. Amikor azonban a gyárban megpróbálták visszaolvasztani azt az eredeti termékbe, romlott a minősége: az így készült cukorkák túl ragadósak lettek. Negro vélhetően ezért döntött úgy, hogy ánizzsal és mentollal ízesítse, ezzel egy

teljesen új receptet hozva létre.

A már Törökországban gyártott cukorka összetételét ma is titokként kezelik. Csak annyit lehet tudni, hogy az ánizson és a mentolon kívül az édesgyökér íze érződik rajta. Hogy tényleg gyógyhatású-e, azt nehéz megmondani, mindenesetre mindhárom említett összetevőnek van köhögéscsillapító tulajdonsága.

Hivatalosan kemény cukorka

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, a hivatalosan a kemény cukorkák közé sorolt Negro jellegzetes, hagyományos ízét valóban a mentol és az ánizs adja. „Manapság már többféle ízesítésben is kapható. Olyan változatok is vannak, amik a néven túl más hasonlóságot nem nagyon mutatnak az eredeti termékkel.”

A szakember szerint a többi kemény cukorkához hasonlóan a Negrónál is a cukor az alap, melyből a gyártás során oldatot készítenek, majd glükózsziruppal keverik össze, aminek fontos szerepe van a megfelelő állomány kialakítása szempontjából. Másfelől nézve viszont ez az összetevő is csak cukor.

Az oldatot ezután besűrítik (víztartalmát a kezdeti kb. 20 százalékról 1-2 százalékra csökkentik), és ízesítik. Az így elkészült sűrű masszát már csak formázni kell, illetve amennyiben a termék tölteléket is tartalmaz, azt is ekkor adják hozzá „Fogyasztásánál érdemes figyelembe venni magas cukortartalmát, ami 70 százalék feletti is lehet” – tette hozzá Traszkovics Zsolt.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.

Offline

Kvíz: kitalálod, melyik magyar írónő a szerzője ezeknek a híres műveknek?

A 20. század irodalmi életében a magyar írónők gyakran háttérbe szorultak, még akkor is, ha műveik maradandó értéket képviseltek. Kiemelkedő irodalmi alkotások azonban ekkoriban is születtek női szerzők tollából. Ebben a kvízben próbára teheted a tudásodat: mennyire ismered a leghíresebb regényeiket?

Életem

Megjelent egy új 5000 forintos: így néz ki

5000 forintos és 25 000 forintos névértékű emlékérmét adott ki a Magyar Nemzeti Bank a labdarúgó szövetség évfordulója alkalmából. A névértéknél magasabb összegért vásárolhatjuk meg.