Ez lehet az oka, ha extra magas volt a februári gázszámla

Olvasási idő kb. 2 perc

Az elmúlt 13 évben az idei volt a második leghidegebb február, mintegy nyolc fokkal volt hűvösebb, mint például a tavalyi. Ez lehet az egyik oka annak, ha valaki magas gázszámlát kapott erre a hónapra.

A globális felmelegedés miatt teleink alapvetően enyhülnek: az elmúlt években egyre ritkábban marad tartósan fagypont alatt a hőmérséklet. Az elmúlt 25 év első felében még teljesen megszokott volt, a fagypont alatti átlag, ez az érték idén 0,5 fok volt – derül ki a g7.hu írásából

A rezsicsökkenés változása is hatással volt a gázszámlákra

Az enyhülő trendben az idei február kivételt jelent: az utóbbi 13 évben csak egyszer volt ennél hidegebb ez a hónap. Különösen a tavalyi, évszázados melegrekordot döntő februárhoz képest volt kifejezetten hideg – 2024 második hónapjához képest az idei 8 Celsius-fokkal volt hűvösebb.

A hideg idő természetesen a fűtési szokásokat is befolyásolta: 2025 februárjában másfélszer annyi gázt fogyasztott a lakosság, mint egy évvel korábban.

A nagyobb gázfogyasztás mellett egy másik oka is lehet a magasabb számláknak
Fotó: Olga Rolenko / Getty Images Hungary

Egy másik fontos oka is lehet a magasabb gázszámlának. Megváltoztak ugyanis a rezsicsökkentett gázmennyiség kiosztásának szabályai. A tavaly augusztus előtti szisztéma figyelembe vette az aktuális időjárást is: a hidegebb hónapokban több, a melegebb hónapokban pedig kevesebb kedvezményes gáz járt. Augusztustól azonban a kedvezményes gázmennyiség kiosztása nem függ a tényleges hőmérséklettől, hanem minden napra előre rögzített. (Ettől persze télre több kedvezményes gáz áll rendelkezésre, csak ezt a mennyiséget nem befolyásolják a tényleges hőmérsékleti értékek.)

Februárra nézve például a Budapesten jellemző gázfűtőérték (35) mellett 298 köbméter következményes gáz járt. A korábbi rendszerben a hideg miatt többet lehetett volna felhasználni, nagyjából 40 köbméterrel, ami piaci áron mintegy 30 ezer forintot jelent.

 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.