Jót tesz a sörnek, ha mélyhűtőben sokkolod? Most kiderül!

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Most értél haza a boltból, gyorsan bedobnál egy hideg sört, igen ám, de az pont úgy harmincfokos, mint az utca, amin végigsétáltál vele. Az ital gyorshűtése néha létkérdésnek tűnik: vajon rendben van, ha bedobod a mélyhűtőbe?

Függetlenül attól, hogy a módszer helyes-e, mindannyian tettünk már üdítőt, bort, pezsgőt és sört mélyhűtőbe, és biztos vagyunk sokan olyanok is, akiknek legközelebb egy nap múlva jutott eszébe, hogy így cselekedtünk. Kérdés, hogy ha idejében kiveszed a sört a mélyhűtőből, akkor rendben van-e ez a gyors módszer? Szakértőt is megkérdeztünk.

Az ideális italhőmérsékletek nyomában

Mielőtt rátérnénk a gyorshűtés kérdésére, lássuk, milyen italt hány fokon ideális fogyasztani. A borok esetében fajtától függ, mennyire érdemes lehűteni a nedűt:

  • vörösbort 16-18 fokon,
  • fehérbort 10-12 fokon,
  • habzóbort és pezsgőt 8-10 fokon,
  • rozét 10 fokon érdemes fogyasztani.

A sör esetében sincsen aranyszabály, itt is érdekes, hogy milyen típusról van szó.

Általánosságban véve 7-10 fokos hőmérsékleten a legjobb ezt az italt inni.

A belga ale típusú sörök esetében a 10 fok a legjobb, a pale ale vagy egy sötétebb sör viszont inkább 5 fok környékén kínálja a leggazdagabb aromavilágot.

Vajon rendben van ez a módszer a sör gyorshűtésére?
Fotó: MarioGuti / Getty Images Hungary

Az üdítők hidegen finomak

Még bonyolultabb, ha égetett szeszeket vagy más töményt fogyasztanánk. A whiskey 15 fokon a legízletesebb, a vodkát viszont 7 fokra kell hűteni, míg egy brandy a 20 fokon kerülhet ideális esetben a pohárba.

Az üdítőitalok közül a szénsavasak kívánják meg az alacsonyabb hőmérsékletet – a kóla alig 3-5 fokon a legízletesebb –, míg a gyümölcsleveknek 8-10 fokos hőmérséklet ad valódi aromát.

Ez az igazság a sör gyorshűtéséről

Végül lássuk, bedobhatod-e a sört a mélyhűtőbe! A Hübris sörfőzde egyik alapító sörfőzőmestere, Tóth Marcell szerint nyugodtan tedd meg ezt, csak aztán ne felejtsd túl hosszan a jégben az italt. Nem rontja az ital minőségét az, ha nagyon gyorsan hűtöd le, te viszont gyorsabban hozzájuthatsz a frissítő italhoz. Ilyen egyszerű – most már nyugodtan dobd be azt a dobozt a fagyasztóba!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.