A 4 legrosszabb ízeltlábú, amivel összefuthatsz a lakásban, és 5 másik, amitől nem kell tartanod

Olvasási idő kb. 4 perc

Százlábúak, pókok, hangyák és poloskák: akár akarod, akár nem, ezek az ízeltlábúak bizony gyakori vendégek a lakásban.

Rémisztő megjelenésük ellenére egyes ízeltlábúak kifejezetten hasznosak tudnak lenni, mások viszont valóban kártékonyak, és villámgyorsan szaporodnak, így ha nem lépsz időben, sok bosszúságot képesek okozni. Mutatjuk, hogy a lakásban is előforduló fajok közül melyik milyen kategóriába esik.

Itt érdemes megjegyezni, hogy bár gyakran a rovar megnevezéssel illetjük ezeket az állatokat, ha precízek akarunk lenni, csak a hatlábúak egyik osztályát sorolhatjuk ide.

1. Rossz: csótányok

A csótányok társas lények, ezért ha összefutsz eggyel, joggal feltételezheted, hogy több is lehet belőlük. Ez azért is problémás, mert betegségeket okozó baktériumokat hordozhatnak, súlyosbíthatják az asztma és az allergia tüneteit, illetve nagyobb populációjuk esetén kellemetlen szagokat hagyhatnak maguk után. Ha elszántad magad, hogy véget vess a csótányinváziónak, próbáld ki ezt a házilagos csapdát!

2. Nem is olyan rossz: százlábúak

Bármilyen hátborzongatónak is tűnnek, a gyors mozgásukról is híres százlábúak igazából semmilyen szempontból nem kártékonyak, sőt még hasznosak is lehetnek, hiszen megesznek más rovarokat – köztük az ágyi poloskákat –, amelyekkel meggyűlhet a bajod a lakásban. Ha ennek ellenére úgy érzed, hogy nem tudsz együtt élni velük, a legjobb, amit tehetsz, hogy búvóhelyeiket felszámolva rendet raksz a pincében, illetve megszünteted táplálék-utánpótlásukat.

Zord külseje ellenére a százlábú hasznos lehet a lakásban
Fotó: Vadim Zhakupov / Getty Images Hungary

3. Rossz is, meg nem is: kullancsok

A jó hír, hogy a kullancsok nem élnek meg a lakásban, ezért nem is kell kiirtásukkal fáradoznod. A rossz hír viszont, hogy általában azután bukkannak fel, hogy megcsíptek valakit (ami lehet egy háziállat is). Mivel ilyenkor alaposan teleszívják magukat vérrel, kukoricaszem méretűre duzzadnak, majd megpróbálnak visszatérni az avarba, hogy petét rakjanak. A lakásban azonban a kanapén sem jutnak túl, ezért miután elhagyták áldozatukat, kiszáradnak és elpusztulnak. A kullancscsípés veszélyeivel korábbi cikkünkben foglalkoztunk.

4. Nem jó, de nem is tragikus: ezüstös pikkelyke

Az ősidőkből származó, ezüstös pikkelyke a testét borító apró pikkelyekről kapta a nevét, amelyek ezüstösen csillognak. A rovar szereti a nedves helyeket, ezért leginkább a lakótelepi lakások fürdőszobáiban lehet találkozni vele. Bár az emberre nézve nem ártalmas, lyukakat rághat a papírlapokon és könyveken, megdézsmálhatja a keményítőtartalmú ételeket, ráadásul nem könnyű szabadulni tőle.

Az ezüstös pikkelyke a nedves helyeket szereti, de a fürdőszobában nem sok vizet zavar
Fotó: avstraliavasin / Getty Images Hungary

5. Nem is olyan rossz: pókok

Vannak, akik valósággal iszonyodnak a pókoktól, de fontos tudni, hogy csak kevés fajuk jelent valódi veszélyt az emberre, és azok is békés természetűek. Ha nem zargatod őket, a százlábúakhoz hasonlóan még hasznukat is veheted, hiszen csapdába ejtik és felfalják a kisebb kártevőket. Amennyiben ez nem vigasztal, és szeretnéd, ha továbbállnának, a táplálékforrásaikat kell megszüntetned.

6. Nem is olyan rossz: méhek

A mozgásban lévő méhrajok a rajzáskor nem szoktak csípni, mert nincs kaptáruk, amit védeniük kéne. Ha viszont fészket raknak, és beköltöznek a ház falába, az problémát jelenthet (félreértés ne essék, a méhek beporozzák a virágokat, ezért nagyon is hasznos állatok, de csípésük az arra érzékenyeknek veszélyes lehet).

„A méhek és darazsak jellemzően csak akkor támadnak emberre, ha veszélyben érzik magukat, kaptárjukat vagy fészküket. A legjobb elkerülni a fészket, és nem feldühíteni az állatokat. Ha a rovarok közvetlenül a lakóhelyünk mellett telepedtek meg, el kell távolítani a fészküket, a legbiztonságosabb, ha ezt a munkát szakemberrel végeztetjük el” – tanácsolja honlapján a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

7. Nem is olyan rossz: hangyák

A legtöbb hangyafaj a szabadban él, és csak a táplálék vonzza őket a lakásba, így nem kell attól tartanod, hogy hosszú távon is veled maradnak.

Idézőjel ikon

Megeszik az ételedet, de nem költöznek be.

Ha nem bírod kivárni, amíg távoznak, gondoskodj róla, hogy ne jussanak táplálékhoz, illetve szükség esetén használj rovarölő szereket.

8. Inkább rossz: darazsak

Ha a fentebb már említett darazsak éppen a te otthonodat szemelik ki a fészekrakáshoz, az elég frusztráló lehet, de ha olyan helyen van a fészkük, ami távol van az ablakoktól és a bejárattól, nem feltétlenül kell bármit is tenned, hiszen amint beköszönt a tél, egyébként is elpusztulnak. Ha azonban egy forgalmasabb pontot választanak, és félted tőlük a családot, szükség lehet a fészek eltávolítására, amit, akárcsak a méheknél, érdemes szakemberre bízni.

Az ágyi poloskák sok kellemetlenséget tudnak okozni
Fotó: dblight / Getty Images Hungary

9. A legrosszabb: ágyi poloskák

Az ágyi poloskákban a kártevők összes rossz tulajdonsága egyesül: megcsípik az embert, kiütéseket és irritációkat okoznak, rendkívül gyorsan szaporodnak, és hihetetlenül nehéz megszabadulni tőlük. Az egyetlen „pozitívum” talán az, hogy legalább betegségeket nem terjesztenek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.