Nem csak csóválja: ennyi mindenre jó a kutya farka

Olvasási idő kb. 4 perc

A farok szerepe nem merül ki abban, hogy a kutyának legyen mit csóválnia, amikor a gazdi hazaér a munkából. Mutatjuk, mi mindenre jó még.

Az persze nyilvánvaló, hogy a kutyák gyakran a farkukon keresztül közvetítenek üzeneteket, amikor az emberrel vagy más kutyákkal találkoznak. Ezzel azonban csak a felszínt kapargatjuk. A következőkben szakemberek mondják el, hogyan is működik a kutyák farka, illetve pontosan milyen funkciókat tölt be.

Miből van a kutyák farka?

„A kutya farka lényegében a gerincoszlop meghosszabbítása, izomba burkolva és bőrrel borítva. A belsejében erek és idegek gazdag hálózata található” – idézte a Reader's Digest Matthew McCarthy állatorvost, a New York-i Juniper Valley Állatkórház alapítóját. A kutya a farkában lévő izmokat használja a jellegzetes csóváló mozdulatok végrehajtásához is.

A farok mérete és formája végtelen variációs lehetőséget tartogat, függetlenül attól, hogy fajtatiszta vagy keverék kutyáról van-e szó. Dr. McCarthy egyenesen úgy fogalmaz, hogy az emlősök közül a kutyák rendelkeznek a legnagyobb morfológiai változatossággal. „A lovak például csak a méretükben különböznek, de alapvetően minden egyed egyforma. Ugyanez igaz a disznókra vagy az emberekre is.” Ehhez képest egy ír farkaskutya és egy palotapincsi – legyenek bármilyen különbözőek is – még mindig ugyanahhoz a fajhoz tartozik.

A kutya farkában számos izom található
Fotó: K_Thalhofer / Getty Images Hungary

Miért van farkuk a kutyáknak?

A kutyák farkának három elemi funkciója van. Nemcsak a kommunikációban jut lényeges szerephez, hanem mozgásuk során az egyensúlyozásban, illetve szükség esetén a melegen tartásukban is.

1. A farok elősegíti az egyensúlyt

A farok ellensúlyként szolgál a kutyák számára, amikor ugrásra készülnek. Ilyenkor a farkukat felfelé tartva próbálják szabályozni a röppályájukat, hogy a mellső lábaikra érkezzenek. Emellett a farok, csakúgy, mint egy kormány, gyors fordulásokra ad lehetőséget futás vagy úszás közben. „Ha a kutyák a test dőlésével ellentétes irányba lendítik a farkukat, akkor megtarthatják az egyensúlyukat, ugyanúgy, mint amikor a cirkuszi kötéltáncosok egyensúlyrudat használnak” – magyarázta dr. McCarthy.

2. A farok melegen tart

Egyes északi fajták, így a shiba inu és a szibériai husky, dús szőrzetű farkukkal tartják melegen orrukat és pofájukat, amikor túl hideg van számukra

3. A farok fontos kommunikációs eszköz

Oké, azt már tudjuk, hogy a kutyák milyen módon mozgatják farkukat, de vajon képesek irányítani is? Dr. McCarthy szerint a kutyáknak a farok kicsit olyan, mint nekünk a szemöldök. Kifejezhetik vele az érzelmeiket, de nem rendelkeznek teljes kontrollal felette.

„A kutyák tudatosan irányítják azokat az izmokat, amelyek a farok mozgásáért felelősek. A farok azonban általában robotpilóta üzemmódban működik, a kutyus ösztöneitől vezérelve” – tisztázta Jamie Freyer, a Veterinarians.org állatorvosa.

A farok javítja a kutyák egyensúlyérzékét
Fotó: Hillary Kladke / Getty Images Hungary

A kölykök már egészen fiatalon, néhány hetes korukban elkezdenek üzeneteket közvetíteni a farkukon keresztül, jeleket küldve édesanyjuknak, alomtársaiknak, majd később a falka tagjainak. Azokban az esetekben, amikor a kutyák egymással kommunikálnak, a farok egyértelműen jelezheti az alárendeltséget és a dominanciát is. Ha egy kutya felfelé szögezi a farkát, akkor bűzmirigyeiből több szaganyag szabadul fel, ami jellemzően a dominancia jele. Ezzel szemben az alázatos viselkedést tanúsító kutyák alacsonyan tartják a farkukat, hogy csökkentsék a szagot.

Minden kutyának van farka?

Egyes kutyáknak hosszabb farkuk van, míg másoknak rövidebb, vagy egyáltalán nincs is, mert azt kölyökkorukban műtéti úton eltávolították, vagy egy ritka genetikai mutációval születtek. A farok hiánya azonban nem feltétlenül jelent hátrányt. Sok kutya enélkül is kiválóan teljesít az apportírozásban, a vadászatban, a terelésben vagy az agilityversenyeken. Hogy miért, az egyelőre rejtély. Elképzelhető, hogy ők egyszerűen annyira jók az adott tevékenységben, hogy a rövid farokból fakadó enyhe teljesítménycsökkenést is sikerrel kompenzálják.

Miért távolítják el egyes kutyák farkát?

A farok részleges vagy teljes csonkítása súlyos traumás sérülés esetén orvosilag is indokolt lehet, míg más esetekben pusztán kozmetikai célokat szolgál, de ez Magyarországon csak meghatározott fajtáknál, bizonyos kritériumok teljesítésével engedélyezett. Az utóbbi beavatkozást érdemes kétszer is meggondolni, mert hosszú távú hatása lehet arra, ahogy az állat érzékeli és feldolgozza a fájdalmat, illetve gátat jelenthet a más kutyákkal történő kommunikációban is.

A kutyák a farkuk segítségével is kommunikálnak egymással
Fotó: Lucy Lambriex / Getty Images Hungary

Hogyan kommunikálnak azok a kutyák, amelyeknek nincs farkuk?

Dr. Freyer szerint számukra kicsit nehézkesebb kifejezni az érzelmek teljes skáláját, így aztán fajtársaik is nehezebben értelmezik üzeneteiket. A tömzsi farkú fajták általában a gesztusaikra, füleikre és hangjukra támaszkodnak a kommunikációban. Tanulmányok szerint ezek az állatok kétszer nagyobb valószínűséggel keverednek agresszív helyzetekbe a többi kutyával találkozva, ami vélhetően a farok hiányára vezethető vissza.

Ha a kutyáknak van farkuk, akkor az embernek miért nincs?

Az igazság az, hogy évmilliókkal ezelőtt nekünk is volt, de az evolúciós változások nyomán idővel elhagytuk. Igaz, nem teljesen, mert az embrionális fejlődés első nyolc hetében még van egy farokszerű képződményünk, amelyet az apoptózisnak nevezett folyamat során veszítünk el.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.