Miért lyukas a fakanál? 3 jó oka is van rá!

Olvasási idő kb. 2 perc

Mintha semmi logika nem lenne benne, hiszen ha felemeled a fakanalat kóstolás közben, kicsorog rajta keresztül minden. De akkor miért lyukas?

Vannak olyan háztartási tárgyak, melyekkel nap mint nap találkozunk, mégsem tudjuk helyesen használni őket, vagy van valami hasznos funkciójuk, ami elkerüli a figyelmünket. Ilyen például a tésztaszedő, illetve a rajta lévő lyuk is, ami nemcsak arra jó, hogy leszűrd vele a tésztát, hanem arra is, hogy kimérj vele egy adagot belőle. Ebbe a sorba illeszkedik a lyukas fakanál is.

Ezért lyukas a fakanál

A fakanálon lévő lyuknak (vagy lyukaknak, mert több is lehet rajta) valójában hasznos funkciója van, ami akkor mutatkozik meg, ha szószok, mártások, tészták készítéséhez használod. Miközben a hagyományos fakanálnál keverés közben a massza a szélek körül áramlik, addig ennél a változatnál szabadon áthatolhat a közepén, ami abban segít, hogy a végeredmény egyenletesebb állagú legyen és csomómentes maradjon. Egyik nagy előnye tehát az, hogy az étel állaga így könnyedebb, illetve levegősebb lesz.

Kevesen tudják, hogy mire jó
Fotó: terra24 / Getty Images Hungary

A lyukas fakanálnak van egy másik praktikus haszna is. A levesek, pörköltek, raguk kevergetésénél a kanál kisebb ellenállásba ütközik, ezért az összetevők kevésbé esnek szét, zúzódnak össze. Ez akkor is kapóra jöhet, amikor fel akarod kaparni az edény aljáról az odaégett, letapadt ételt, hiszen így nem kell attól tartanod, hogy kárt teszel a többi részében.

A harmadik dolog, amiben a lyuk megkönnyítheti a főzést, az az egyes hozzávalók kihalászása. Ha ki akarsz venni, mondjuk, egy babérlevelet vagy egy nagyobb gerezd fokhagymát a levesből, a lé így szabadon lecsoroghat körülötte, és máris kevesebbet kell bajlódnod vele, de hasonló elven használhatod a főtt zöldségeknél is. Fogadjunk, hogy most arra gondolsz, hogy ez eddig miért nem jutott eszedbe!

Gyakran a nyélen is van egy kisebb lyuk
Fotó: Butsaya / Getty Images Hungary

De mi van a nyélen lévő lyukkal? Annak a funkciójára nyilván már magadtól is rájöttél: egyszerűen arra való, hogy felakaszd vele a fakanalat, így nem fogja feleslegesen foglalni a helyet a fiókban, és mindig kéznél lesz.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.