Ezért nem kellene lecsapnod az otthonodba tévedő százlábúakat

Olvasási idő kb. 2 perc

Elég hátborzongató tud lenni, amikor hirtelen egy hatalmas százlábú tűnik fel a padlón, majd a szobát villámgyorsan áteszelve eltűnik a kanapé alatt.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a legtöbb embert már a százlábúak puszta látványától is a frász kerülgetni. Hát még amikor szembesülnek vele, hogy milyen gyorsan mozognak. Az itthon is elterjedt fajnak számító légyölő pókszázlábú ilyen szempontból még inkább kiemelkedik a sorból. Mivel a többi százlábúval ellentétben teste mozgás közben sem kígyózik, hanem mindig egyenes, 15 vékony lábpárjával egészen elképesztő, 0,4 m/s sebességre képes. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként testhosszának a hússzorosát teszi meg – nemcsak a padlón, hanem akár a függőleges falakon vagy a mennyezeten is. Ehhez fogható testmérethez viszonyított tempóra még az abszolút sebességrekorder gepárd sem képes. Nem véletlen, hogy ritkán sikerül lecsapni, de egyébként nem is feltétlenül érdemes.

Ronda, de hasznos

A százlábúak igazi csúcsragadozók a rovarvilágban, ezért jelenlétük előnyös is lehet, hiszen megtisztíthatják a lakást az olyan kellemetlen betolakodóktól, mint a legyek, molyok, csótányok, poloskák vagy épp a városi fürdőszobákban gyakran vendégeskedő ezüstös pikkelyke. Ehhez kétféle technikát alkalmaznak: vagy ráugranak zsákmányukra, vagy hosszú lábaikat lasszóként használva kapják el, miközben módosult, méregkarmokkal ellátott állkapcsi lábukkal mérget fecskendeznek bele, a többivel pedig körülfogják, hogy véletlenül se tudjon kereket oldani.

A Reader’s Digest szerint a százlábúak nemcsak hatékony vadászok, amelyek megszabadíthatnak a kártevőktől, hanem ezt az ember szemszögéből problémamentesen teszik. Nem raknak fészket, nem szőnek hálót, nem tesznek kárt a fában, és betegségeket, fertőzéseket sem terjesztenek. Csak az hajtja őket, hogy prédához jussanak, ezért a zsákmányszerzést követően újra és újra vadászni indulnak.

Közelről még ijesztőbbek
Fotó: Igor Krasilov / Getty Images Hungary

Némi megnyugvással szolgálhat az is, hogy a fajok többségének mérge nem veszélyes az emberre. Még ha akarnák, bőrünket akkor sem tudnák átlyukasztani, legfeljebb a körömágy szélén. Ilyenkor a marás méhcsípéshez hasonló tüneteket okoz, ám a fájdalom szerencsére gyorsan tovaszáll. Annak, hogy ez megtörténjen, meglehetősen kicsi az esélye: mivel képesek különbséget tenni a zsákmány és a fenyegetés között, csak akkor marnak, ha megfogják vagy megtámadják őket.

Mindezek tükrében sem szeretnél osztozkodni velük otthonodon? Akkor vágd el őket a táplálékforrásaiktól, vagyis szabadulj meg az apró kártevőktől. Ebben segíthet, ha párátlanítót vagy fürdőszobai elszívót használva távol tartod a nedvességet a falaktól. A másik dolog, amit megtehetsz, hogy lezárod a falakon lévő réseket, repedéseket, hogy a táplálékukként szolgáló rovarok ne tudjanak tojásokat rakni és szaporodni.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.