Légtisztító növények a lakásban: mennyit ér valójában a hatásuk?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A NASA korábbi kutatása nyomán számos cikk született arról, hogy a légtisztító növények milyen hasznos szerepet tölthetnek be egy városi lakásban. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ha beállítsz egy fikuszt a nappali sarkába, akkor hirtelen tiszta lesz a levegő.

Mivel a kutatás félreértésekre adhat okot, Török Balázs, a Lets Leaf YouTube-csatorna szerkesztője, aki sorozatunkban építő jellegű tanácsaival segíti a szobanövények gondozását, fontosnak tartotta tisztázni, pontosan hogy zajlott a vizsgálat, illetve milyen következtetéseket lehet levonni az eredményből.

Légtisztító növények a lakásban: ezeket a fajokat vizsgálták

A légtisztító növények fogalmával azután ismerkedett meg a világ, hogy a NASA 1989-ben készített egy kutatást, amely arra kereste a választ, hogy a vizsgált fajok képesek-e megtisztítani a levegőt az olyan káros anyagoktól, mint a formaldehid, a benzol vagy a triklór-etilén, emlékeztetett Balázs. Ehhez a következő, könnyen tartható fajtákat választották ki:

  • Rákvirág (Aglaonema modestum)
  • Borostyán (Hedera helix)
  • Csüngőágú fikusz (Ficus benjamina)
  • Gerbera (Gerbera jamesonii)
  • Sárkányfák (Dracaena deremensis „Janet Craig”, Dracaena marginata, Dracaena massangeana, Dracaena deremensis „Warneckei”)
  • Anyósnyelv (Sansevieria laurentii)
  • Vitorlavirág (Spathiphyllum „Mauna Loa”)
  • Krizantém hibridet (Chrysanthemum morifolium)

Balázs szerint a kutatás érdekes eredményt hozott: a növények a káros anyagok 47–89 százalékát vonták ki a levegőből, ami valójában elég nagy szórásnak tekinthető, vagyis elképzelhető, hogy más fajok is hasonlóan teljesítettek volna. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a légtisztító hatást egy kicsi és zárt, 76×76×76 centiméteres térben vizsgálták, amit nem lehet egy lapon emlegetni egy hagyományos szoba méreteivel. A növények ráadásul nem közönséges talajban, hanem aktív szenes közegben voltak, ami arról híres, hogy megköti a szennyező anyagokat, a cserepekben pedig ventilátorokkal keringették a levegőt.

Egyetlen fikusz a nappaliban nem fog csodákat tenni
Fotó: Zarifa / Getty Images Hungary

A vizsgálat tehát kísérleti körülmények között zajlott, így bár tényleg megerősítette, hogy a növények légtisztító tulajdonságokkal bírnak, egy nagyobb, otthoni helyiségben bizonyára más eredmény jött volna ki. Balázs ezért azt javasolja, hogy a vásárlásnál elsősorban annak alapján dönts, hogy a számodra szimpatikus fajoknak milyen igényeik vannak, illetve mennyit kell foglalkozni velük, és ne csak az lebegjen a szemed előtt, hogy majd jól megtisztítják a levegőt. Ez a hatás ugyanis csak egy kisebb térben, megfelelő körülmények között tud igazán érvényesülni. További részletek az alábbi videóban:

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.