Miért könnyezik a könnyezőpálma, és hogyan tehetem boldoggá?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A viktoriánus kor óta kedvelt dísznövény a levelei csúcsán megjelenő vízcseppekről kapta a nevét, melyek azt a benyomást keltik, mintha könnyeket hullatna.

A Dél- és Közép-Amerika trópusi mocsaras vidékein honos könnyezőpálmát (Monstera deliciosa) sokan tévesen filodendronként azonosítják, ami abból adódhat, hogy mindkét faj a kontyvirágfélék családjába tartozik és az igényeik is hasonlóak. A növény kapcsán gyakran felmerül az is, hogy miként keletkeznek azok a könnyszerű cseppek, amiket általában a reggeli órákban lehet észrevenni a levelein. Szobanövényekről szóló sorozatunkból most megtudhatod a választ!

Ideális szobanövény

A könnyezőpálma tartása nem különösebben bonyolult: a növény a világos, esetleg félárnyékos, szellős helyeket kedveli, vízigénye közepes. Mivel azonban viszonylag sok tápanyagra van szüksége, ajánlott rendszeresen átültetni, illetve időnként tápoldatozni is érdemes. Ha ezekre odafigyelsz, csak két dolog marad, amivel elteheted láb alól. Sorozatunk szakértője, Török Balázs, a Lets Leaf YouTube-csatorna szerkesztője szerint az első hibalehetőség a nem megfelelő talajválasztás, ami túlöntözés esetén gyökérrothadáshoz vezethet. Ennek kiküszöböléséhez a legegyszerűbb megoldás, ha agyaggolyós ültetőközeget használsz. Így nem kell attól tartanod, hogy az átnedvesedett föld megfojtja a gyökereit.

De miért könnyezik?

A növényeknél előfordul, hogy több vizet vesznek fel annál, mint amire ténylegesen szükségük van. Itt jön a képbe a guttáció néven ismert folyamat, ami cseppkiválasztást eredményez. Nagyon leegyszerűsítve tehát arról van szó, hogy egyes növények a leveleiken keresztül szabadulnak meg a felesleges nedvességtől. Amiről nekünk a könny jut eszünkbe, az valójában a xilém nevű nedv, amely vízből és a növény számára felesleges ásványi anyagokból áll.

A másik dolog, ami félremehet, az a rosszul időzített és/vagy elvégzett átültetés. Balázs azt mondja, a könnyezőpálmáról tudni kell, hogy rendkívül gyorsan növekszik, így rövid idő alatt olyan méreteket ölthet, hogy költöztetése egy ponton túl komoly kihívást jelenthet. Ha neveléséhez nem agyaggolyót, hanem trópusi szobanövényekhez való földkeveréket használsz, először igyekezz valamelyest kiszárítani a talajt, mielőtt átültetnéd, javasolja szakértőnk. A föld ezáltal könnyen kipereghet a gyökerek közül, és ez segít megelőzni, hogy szétszakadjanak a súlya alatt.

Balázs hozzátette, az átültetés elég stresszes a növényre nézve, ezért utána várj néhány napot az első öntözéssel, a tápoldatozást pedig csak 2-3 hét után kezdd el, hogy legyen ideje hozzászokni új környezetéhez. További részletek az alábbi videóban:

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.