Miért könnyezik a könnyezőpálma, és hogyan tehetem boldoggá?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A viktoriánus kor óta kedvelt dísznövény a levelei csúcsán megjelenő vízcseppekről kapta a nevét, melyek azt a benyomást keltik, mintha könnyeket hullatna.

A Dél- és Közép-Amerika trópusi mocsaras vidékein honos könnyezőpálmát (Monstera deliciosa) sokan tévesen filodendronként azonosítják, ami abból adódhat, hogy mindkét faj a kontyvirágfélék családjába tartozik és az igényeik is hasonlóak. A növény kapcsán gyakran felmerül az is, hogy miként keletkeznek azok a könnyszerű cseppek, amiket általában a reggeli órákban lehet észrevenni a levelein. Szobanövényekről szóló sorozatunkból most megtudhatod a választ!

Ideális szobanövény

A könnyezőpálma tartása nem különösebben bonyolult: a növény a világos, esetleg félárnyékos, szellős helyeket kedveli, vízigénye közepes. Mivel azonban viszonylag sok tápanyagra van szüksége, ajánlott rendszeresen átültetni, illetve időnként tápoldatozni is érdemes. Ha ezekre odafigyelsz, csak két dolog marad, amivel elteheted láb alól. Sorozatunk szakértője, Török Balázs, a Lets Leaf YouTube-csatorna szerkesztője szerint az első hibalehetőség a nem megfelelő talajválasztás, ami túlöntözés esetén gyökérrothadáshoz vezethet. Ennek kiküszöböléséhez a legegyszerűbb megoldás, ha agyaggolyós ültetőközeget használsz. Így nem kell attól tartanod, hogy az átnedvesedett föld megfojtja a gyökereit.

De miért könnyezik?

A növényeknél előfordul, hogy több vizet vesznek fel annál, mint amire ténylegesen szükségük van. Itt jön a képbe a guttáció néven ismert folyamat, ami cseppkiválasztást eredményez. Nagyon leegyszerűsítve tehát arról van szó, hogy egyes növények a leveleiken keresztül szabadulnak meg a felesleges nedvességtől. Amiről nekünk a könny jut eszünkbe, az valójában a xilém nevű nedv, amely vízből és a növény számára felesleges ásványi anyagokból áll.

A másik dolog, ami félremehet, az a rosszul időzített és/vagy elvégzett átültetés. Balázs azt mondja, a könnyezőpálmáról tudni kell, hogy rendkívül gyorsan növekszik, így rövid idő alatt olyan méreteket ölthet, hogy költöztetése egy ponton túl komoly kihívást jelenthet. Ha neveléséhez nem agyaggolyót, hanem trópusi szobanövényekhez való földkeveréket használsz, először igyekezz valamelyest kiszárítani a talajt, mielőtt átültetnéd, javasolja szakértőnk. A föld ezáltal könnyen kipereghet a gyökerek közül, és ez segít megelőzni, hogy szétszakadjanak a súlya alatt.

Balázs hozzátette, az átültetés elég stresszes a növényre nézve, ezért utána várj néhány napot az első öntözéssel, a tápoldatozást pedig csak 2-3 hét után kezdd el, hogy legyen ideje hozzászokni új környezetéhez. További részletek az alábbi videóban:

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.