Így neveld a páfrányodat: öntözés, fény, talaj és minden, amit tudnod kell

Olvasási idő kb. 2 perc

A páfrányok a legismertebb szobanövények közé tartoznak, de nem mindenki tudja, milyen körülményekre van szükségük, hogy jól érezzék magukat a lakásban. Szakértőnk ezért összeszedte a legfontosabb szabályokat.

Török Balázs, a Lets Leaf YouTube-csatorna alapítója szerint a páfrányok ősi növények, melyek 250-400 millió éve alakultak ki, azóta pedig világszerte elterjedtek, így egyes fajaikkal a hazai erdőkben is találkozni lehet. Sokszínűségüket jól mutatja, hogy a páfrányfélék osztályába összesen 200 nemzetség és mintegy 9000 faj tartozik. Ezek közül a vesepáfrányfélék családjába sorolható szobapáfrány (Nephrolepis exaltata) a leggyakoribb.

Mi kell a páfránynak?

A páfrányok tartása viszonylag egyszerű, mondja Balázs, aki szerint a növények a párás környezetet kedvelik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megfelelő helyük lenne egy ablaktalan fürdőszobában – oda inkább csak műnövényeket tegyél. Mivel a páfrányok is fotoszintetizálnak, szükségük van napfényre: a félárnyékos helyeket preferálják, de beérik akár a szórt fénnyel is.

„Ideális számukra egy ablak melletti polc, amit nem ér közvetlen napsütés, vagy csak rövid ideig, csakúgy, mint egy világos szoba belső része, vagy egy olyan helyiség ablaka, ahová nem süt be a nap, például mert északi tájolású, vagy mert beárnyékolja egy fa – szolgál némi támponttal Balázs.

A magas páratartalmat szeretik
Fotó: Farhad Ibrahimzade / Getty Images Hungary

A páfrányok táplálékigényes növények, így vízből és tápból is bőségesen adhatsz nekik. A locsolásnál az alapszabály, hogy soha ne hagyd kiszáradni a földjüket, míg a tápozást a tavasztól őszig tartó időszakban – a növény igényeitől és a koncentrációtól függően – heti 1-2-szer érdemes megejtened.

És mi van akkor, ha nem elég párás a környezet? Balázs azt ajánlja, hogy naponta néhány alkalommal fújd le vízpermettel a növényeket, de ha párásítót használsz, vagy agyaggolyós tálcán neveled őket, még párásabb körülményeket teremthetsz, amiért hálásak lesznek. Egyes páfrányfélék nem is szeretik, ha víz éri a levelüket, ilyen például a Balázs videójában említett Phlebodium Blue Star faj is:

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.