A nyári időszakban nem ritkák a hatalmas zivatarok, melyek során szabályosan leszakad az ég. Ha épp a szabadban tartózkodsz, amikor elszabadul a pokol, és nem akarsz bőrig ázni, ilyenkor fontos lehet tudni, hogy hol vagy a viharhoz képest. De a számolós módszer mennyire ad hiteles eredményt? Az élet nagy kérdéseit boncolgató sorozatunkból kiderül!
Így jön ki a matek
A villámlás során a fény- és a hanghatás egyszerre jelentkezik, ám miközben az előbbi fénysebességgel jut el hozzád, addig az utóbbi jóval lassabban terjed. Ez az oka annak, hogy először mindig a villámot látod meg, és csak utána hallod a dörgést.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
A Howstuffworks szerint a hang terjedési sebessége az aktuális hőmérséklettől és a páratartalomtól is függ. Ha például a 0 Celsius-fokos száraz levegőt vesszük alapul, akkor másodpercenként 331,5 méterről, míg 25 foknál már 346,3 méter/másodperről beszélhetünk. Mivel a számítást több tényező, így a reakcióid is befolyásolhatják, az egyszerűség kedvért kerekítsük az értéket 340-re.
A hang tehát 3 másodperc alatt 1020 métert, vagyis nagyjából 1 kilométert tesz meg.
Mindezekből az következik, hogy ha a villámlás és a dörgés között eltelt másodpercek számát elosztod hárommal, valóban kaphatsz egy hozzávetőleges számot, ami megmutatja, hogy hány kilométerre van tőled a vihar. Ugye, hogy nem is volt olyan bonyolult!?
A viharok kapcsán a másik gyakori kérdés, hogy veszélyes-e fürdeni, amikor villámok cikáznak az égen. Alábbi cikkünkből erre is választ kaphatsz:
