Tényleg veszélyes villámlás idején fürdeni?

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha nem akarod, hogy megrázó élményben legyen részed, nem árt tisztában lenned azzal, hogy milyen veszélyek lesnek rád, amikor elszabadul az égi pokol.

A villámlást számos mítosz övezi, amelyek nem mindig állnak összhangban a valósággal. Nem, ha például villámcsapás ér egy repülőt, abból általában nem lesz tragédia, de igen, előfordul, hogy a villám kétszer csap ugyanoda, különösen ha egy magas épület a „célpont”. De mi van a fürdéssel? Valóban kockázatos fürdőt venni, ha villámok cikáznak az égen? Az élet nagy kérdéseit vizsgáló sorozatunkban ennek is utánajárunk!

Mennyire van félnivalóm?

A fürdéses teória azon alapul, hogy amikor villám csap egy épületbe, az elektromosság a vízvezetéken, illetve a csöveken keresztül végigfutva megrázhatja a lakókat – még akkor is ha, a ház villámhárítóval van ellátva. Nos, ha a csövek fémből készülnek, a veszély nagyon is valós, ezek ugyanis a csapvízben lévő szennyeződésekkel egyetemben kiválóan vezetik az áramot. Ilyen szempontból tehát nemcsak a fürdés vagy a zuhanyzás lehet kockázatos, hanem a mosogatás vagy épp egy csaptelep megérintése is.

A New York Times magyarázata szerint az épületek úgy viselkednek a viharban, akár egy fémketrec. A villámcsapásból származó elektromosság egyszerűen körbefut rajtuk, majd szerencsés esetben eloszlik a földben. Ennek alapján a villámcsapás mindaddig veszélytelen, amíg éppen abban a pillanatban nem érintkezel valamilyen vezető anyaggal.

Vihar idején nem árt az óvatosság!
Fotó: SVphotography / Getty Images Hungary

Milyen gyakran történik ilyesmi?

Az effajta esetek szerencsére ritkának számítanak. Az Egyesült Államokban például nagyjából 10-20 embert ér baleset évente azért, mert vihar ideje alatt fürdik vagy rossz időzítéssel ér hozzá egy fém csaptelephez, háztartási berendezéshez.

Dr. Mary Ann Cooper, a chicagói Illinois Egyetem munkatársa, a villámcsapások által okozott sérüléseket vizsgáló program vezetője megerősítette: valóban előfordul, hogy az emberek a fenti okból áramütést szenvednek és akár az életüket is vesztik mosogatás, mosás közben vagy a fürdőkádban ücsörögve.

Ha a statisztikák részletesebben is érdekelnek, a struckbylightning.org weboldalon mélyedhetsz el bennük, alábbi cikkünkből pedig azt is megtudhatod, hogy vihar idején jogosan aggódsz-e a kütyüid miatt.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.