Éreznek fájdalmat a növények?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A frissen vágott fű illata a nyarat juttatja eszünkbe, ám amihez mi hajlamosak vagyunk kellemes érzéseket társítani, az a növények számára egészen mást jelent.

A jellegzetes szag, ami a fűnyírás után megtölti a levegőt, valójában kémiai vészjelzés, ami egyfajta védőmechanizmusként működik. Mivel a növények helyhez vannak kötve, és nem tudnak csak úgy elmenekülni a fenyegetések elől, különféle molekuláris reakciókkal reagálnak a veszélyre, mutatott rá a Howstuffworks. De vajon ez azt jelenti, hogy fájdalmat is éreznek? Az élet nagy kérdéseit fürkésző sorozatunkban ennek is utánajártunk!

Hogy reagálnak, amikor megsérülnek?

Az említett molekuláris reakció többféle célt is szolgálhat. A növények használhatják arra, hogy figyelmeztessék társaikat a veszélyre, hogy megmérgezzék támadójukat vagy magukhoz csalogassák a hasznos rovarokat. Egyes fajoknál akár kettős funkciójuk is lehet. Van, amelyik növény például koffeint termel, ami nemcsak a kártevők elleni védekezés szempontjából hasznos, hanem extra energiával látja el a méheket, amelyek így újra és újra visszatérnek beporozni őket. Az tehát mindenképp megalapozottnak tűnik, hogy a növények képesek valamilyen szintű kommunikációra.

Molekuláris reakciókkal reagálhatnak a veszélyre
Fotó: Tom Merton / Getty Images Hungary

Akkor fájdalmat is éreznek?

A Bonni Egyetem Alkalmazott Fizikai Intézetének kutatói szerint a növények olyan gázokat termelnek, amelyek az emberi síráshoz hasonlíthatók. Erre úgy jöttek rá, hogy egy lézeres mikrofon segítségével sikerült rögzíteniük a gázkibocsátást kísérő hanghullámokat a sérült növényeknél.

Idézőjel ikon

Habár az emberi fül számára nem érzékelhetők, a hangok azt mutatják, hogy az uborkák „sikoltoznak”, amikor betegek, a virágok pedig lényegében jajgatnak, ha megvágják a leveleiket.

Más megfigyelések arra utalnak, hogy a növények nem hagyják szó nélkül az elfogyasztásukat sem. A Missouri-Columbiai Egyetem kutatása alapján a táplálkozó hernyók rágó hangja szintén védelmi reakciókat válthat ki belőlük.

Egyes kutatók szerint a komplex kommunikációs rendszer azt bizonyítja, hogy a növények valóban éreznek fájdalmat, mások azonban vitatják, hogy agy és központi idegrendszer hiányában képesek lennének erre, így tehát egyelőre a tudomány álláspontja is megoszlik a kérdésben.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.